Folia archeologica 8.
Török Gyula: A szobi Vendelin-földek X —XI. századi temetője
134 Török Gyula és halimbai 2 7 hasonló edényekkel egyezik — a X. század végén kerülhetett sírba. A többi cserépedény leírásából az ezredforduló idején használatos bögrékre és fazekakra ismerhetünk rá. A sűrű, XI. századi részben edénymelléklet már nem volt, csak a 102. és 108. sírban töredékek. „Néha-néha, inkább a felsőbb sírokból, egy-egy edény is előkerült" — írta Horváth. A főútvonalaktól félreeső Halimbán az edények sírbatételének szokását az egykorú lakosság tovább őrizte a XI. század első felében is. 2 8 Gyűrű, karperec, vaskés, gyöngy a szobi temető egészének gyakori melléklete volt. — Fülbevaló a 12., 25., 41., 48. és 67. sz. sírban volt. — Fülesgomb a 3., 25., 28., 41., 64., 70. és 82. számú sírokban fordult elő. Több sírban talált Horváth fegyvermellékletet. Magyar jellegű szablyát az 51. számúban, íjcsontot a 43. sz. kifosztott sírban, magyar formájú nyílhegyet a 13., 32., 43. számúakban, karoling jellegű vaskardot a már említett 2. számúban, vasfejszét a 49. és szakállas vaslándzsát a 83. számú sírban. Ezek mind a temető ritkás, X. századi részéből kerültek elő. A szobi temető embertani anyagából csak négy koponyánk van, amelyek az Embertani Tár leltárában 1443, 1444, 1542 és 1543 számok alatt találhatók, leírásukat pedig Lipták Pál adta. 2 9 A koponyákon sírszámok nincsenek, ezért Horváth sírleírásai alapján kellett azonosítanunk. A 25., 43. és 79. számú síroknál Horváth megjegyzi, hogy a csontváz koponyáját a M. N. Múzeumba vitték. Az 1444. ltsz. férfi koponyát a bal csecsnyúlványon mutatkozó patinanyom alapján a 43. számú sír ; az 1543. ltsz. férfi koponyát a 79. sz. sír „nagyfejű" koponyájának tartjuk. A 43. sz. sír koponyájáról Lipták megállapította, 30 hogy hosszúfejű, keskeny arcú, valószínűleg a magyar köznépet jellemző típus, míg a 79. sír koponyájáról, hogy hosszúfejű mongoloid, valószínűleg az avar korban itt élt lakosság tovább élő s a honfoglaláskor itt talált típusa. Horváth az utóbbi sírban talált koponyával kapcsolatban megjegyzi : „Ilyen koponya típusú csontvázat többször találtam már, de rendesen összerepedezett koponyával és mindig mellékletek nélkül, sekélyebb sírokban." Ezenkívül a következő sírok leírásánál tett megjegyzései értékesek számunkra : 1. sír. „Erősebben hosszú fejjel" ; 2. „Koponyája közepesen hosszú fejű" ; 6. „Nagyobb, szélesebb koponyával bíró, idősebb ember" ; 9. „Kis és hosszú fejű" ; 13. „Nagy és hosszúfejű férfi" ; 18. „Más koponya típus, kerekebb fejjel, mint az eddigiek" ; 20. „Idősebb hosszúfejű férfi" ; 36. „Hosszúkás fej, kiálló pofacsontokkal" ; 37. „Ugyanolyan jellegű koponyával, mint az előbbi" ; 38. „Nagy, hosszú fejjel és kiálló pofacsontokkal" ; 50. „Nagyfejű férfi sírja" ; 58. „Rövidfejű férfi" ; 81. „mint a 79." ; 111. „Kisfejű, középkorú nő" ; 113. „Rövidfejű, melléklet nélküli férfi" ; 119. sír. „Kisfejű férfi csontváz." Mindezekből kitűnik, hogy a szobi Yendelin-földek temetőjét a X. század közepétől a XI. század közepéig vegyes jellegű lakosság népesítette be, amely valószínűleg az avar—szláv együttélés idején ötvöződött elemekből és a honfoglaló magyarság földműveléshez értő, letelepedett elemeiből tevődött össze. 3 1 2 7 A halimbai temető 87. és 149. sírjában talált edényekhez hasonló. 2 8 Vizsgálatra alkalmas edény több mint 100 sírban volt. 2 9 Lipták, P., La population de la région de Nógrád au moyen âge. Acta Ethn. Hung. 3 (1953) 289-338. 3 0 Lipták Pál szíves közlése. 3 1 A halimbai temető I. sírcsoportjában is szép számmal található magyar embertani anyag.
