Folia archeologica 8.

B. Mikes Katalin: A szob-kolibai X—XI. századi temető

126 B. Mikes Katalin volt. Ennek alapján átlagos arányban számolva egy generáción belül 50—70 lakosú telepet tételezhetünk fel. A telep helyére vonatkozóan útmutatásul szolgálhat a terepbejárásunk

44 során talált fenékbélyeges cseréptöredék, melyet a temetőtől délebbre találtunk, a domb délkeletre néző lejtőjén. A lejtő aljában eredetileg patak folyhatott, mely az országútépítés alkalmából történt feltöltés következtében, lefolyását elvesztvén, elmocsarasította e terület egy részét, és nyomát csak árok jelzi. E patak partján lehetett a település. Ebben a viszonylag magas és hűvös völgyben való megtelepedésnek két oka lehetséges. Az egyik : hogy az eredetileg a szobi dunai átkelőnél lakó szlávokat a betelepedő magyarok kiszorították, de ennél sokkal valószínűbb a másik : hogy a szlávok mint zárt, védett területet részesítették előnyben. A temetőnek, illetve a hozzátartozó telepnek ezzel az elzártságával magyarázható, hogy a magyarokkal való kapcsolat és keveredés viszonylag későn és kismértékben történt meg. A szomszédos, de nyílt területen fekvő szob—vendelini temetőben már korábban (X. sz. 2. felében) és a még elzártabb helyzetű bőszobi templom körüli temetőben még később játszódott le ez a folyamat. Ez a bőszobi temető ugyanis a kereskedelmi útvonaltól távolabb, a bőszobi patak zártabb, de szélesebb völgyében fekszik. Ebben a völgyben nagyobb tömegű szláv lakosság élhetett, a temetőnél korábbi időszakban is, amit a környéken talált befésült, hullámvonalkötegekkel díszített edény is igazol (34. ábra).

4

5 Az ehhez hasonló edényeket Fehér Géza IX. századinak határozta meg.

4

6 Tehát valószínűleg itt kell keresnünk a korábbi szláv lakosságot, amely a szob—kolibai temető esetében is a kereskedelmi útvonaltól távolabbi, jobban védett, zártabb telepeket kedvelt, amit pl. a zalavári településük is igazol. B. Mikes Katalin Le cimetière des X

e et XI

e siècles de Szob—

Koliba Szob et ses environs constituaient aux X

e et XI

e siècles un territoire fort important du point de vue archéologique, cette région ayant fourni cinq cimetières différents hongrois et slaves de la dite époque (fig. 30). L'un de ces gisements est celui de Szob

—

Koliba dont 73 tombes furent dégagées par Jean A. Horváth. Malheureusement la majeure partie du cimetière a été déjà antérieurement bouleversée. Sur les 73 tombes, 26 renfermaient un mobilier funéraire comprenant exclusivement des bijoux et des ornements de vêtements, elles ne fourni nirent donc outils ni armes. Il est regrettable que la carte du cimetière ne nous soit pas parvenue, aussi ne connaissons-nous pas son matériel anthropologique ; il n'y a donc que les objets qui nous fournissent des données permettant d'établier sa chronologie et son ethnie. L'une des tombes les plus anciennes est la sép. n° 14, renfermant une boucle d'oreille lisse en forme d'anneau (Pl. XXV.) qui date du milieu du X

e 4

4 B. Mikes Katalin és Török Gyula terepbejárása 1956. április 14-én. 4

5 Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeum népvándorláskori gyűjtemény 23/1934. lelt. sz. 4

6 Fehér, G., Les fouilles de Zalavár (1951-1953). Acta Arch. Hung. 4 (1954) 262, 37. kép.