Folia archeologica 8.
B. Mikes Katalin: A szob-kolibai X—XI. századi temető
120 B. Mikes Katalin 62. sír. Mellékletei : 1. Két darab S-végű hajkarika. Kerek átmetszetű huzalból. A nagyobb ezüstből, a kisebb bronzból készült (XXVII. t. 5 — 6). 65. sír. Melléklete : 1. S-végű hajkarika kerek átmetszetű ezüst huzalból (XXVII. t. 10). 67. sír. Mellékletei : 1. Két darab S-végű bronz hajkarika, kerek átmetszetű huzalból. Egyik vastagabb,, másik kisebb és S-vége töredékes (XXVII. t. 7— 8). A szob—kolibai temetőben feltárt 73 sír közül mindössze 26-ban volt melléklet, vagyis nem egészen egyharmadában. Természetesen ez a mérték nem fedi teljesen a valóságot, mert a 73 sírnak mintegy a fele bolygatott volt. A mellékletek kizárólag ékszerekből és ruhadíszekből állanak, sem eszköz, sem fegyver egyáltalán nem került elő. A meglevő vagy legalábbis ismert anyagban 14 db S-végű hajkarika van. Ezek közül 9 db bronzból, 2 db rosszezüstből és 3 db ezüstből készült. A bronzból készült S-végű hajkarikák között találunk kisebb, vékony huzalból készült hajkarikákat, közepes vagy keskeny S-véggel. A rosszezüstből készült két darab is ugyanilyen jellegű, egyes kutatók ezeket tartják a legkorábbi típusúaknak 5 és a X. század második felére keltezik. Általában az a felfogás, hogy a kisebb átmérőjű és vékony huzalból készültek a korábbiak, vagyis a X. századi darabok. 6 A Liblice-i temetőben kis S-végű vékony hajkarika II. Boleslav (967—999) éremmel datált sírban került elő. 7 Természetesen az egyes típusok tovább élnek és későbbi darabokkal együtt is előfordulhatnak. 8 Ez az eset a szob—kolibai temető 60. sírjában is, ahol rombusz átmetszetű huzalból készült ezüst S-végű hajkarikával együtt vékony bronz S-végű hajkarika került elő (XXVII. t. 11 —12). Ez a rombusz átmetszetű hajkarika az egyetlen ilyen típusú ebben a temetőben. S-vége közepes szélességű és sima. Karikája hasonlít a sóshartyáni electron hajkarikához, amely szintén rombusz átmetszetű, de bordázott végű. 9 Ilyen van a fiad—kérpusztai temető két sírjában is. E temető 285. sírjában az egyik bronzból, a másik ezüstből készült, bordázott véggel. Ez a sír inkább a temető déli felére esik, amely Szőke Béla véleménye szerint a régebbinek látszik. 1 0 Ennek ellene mond a temető másik (196.) sírjának anyaga. Ez a temető legészakibb részére esik, benne a rombusz átmetszetű huzalból készült, S-végű bronz hajkarikák mellett, többek között, két szálból csavart vékony ezüst gyűrű is került elő. 1 1 Török Gyula megállapítása szerint ez az ametiszt gyöngyökkel együtt a XI. század második felében jelenik meg és tovább él a XII. században. 1 2 Tehát a 285. sír a 337. sz -hoz hasonlóan későbbi rátemetkezésnek látszik. 5 Török Gy., FA 6 (1954) 96, 102, XXIII. t. 1, 2, 4, 6, 7, 10 ; XV. t. 1-2. 6 Szőke, B., Le cimetière de Kérpuszta (XI e siècle). Résultats Archéologiques des fouillesActa Arch. Hung. 3 (1953) 290 ; Kraskoivska, L., Skvosty z doby hradistnej na SlovenskuSlavia Antiqua 1 (1948) 537 ; Schránil, J., Vorgeschichte Böhmens und Mährens. (Berlin — Leipzig 1928) 297. 7 Schránil, J., i. m. 297. 8. Szőke, B., i. h. 282. 9 Fehér G., FA 6 (1954) 93. 1 0 Szőke, B., i. h. 283, 297, 298, LU. t. 3-4. 1 1 Uo. XLVIII. t. 17-18. 1 2 Török Gyula szíves szóbeli közlése.
