Folia archeologica 7.
Lenkei Mária: Három későrómai, ún. moesiai ezüsttál a Nemzeti Múzeumban
104 Lenkei Mária moesiai emblémájához hasonlóan. Norton i. e. I. sz.-inak tartja a tárgyat. 17 Hasonló díszítés van Pompejiben a Via dell'Abbondanza egyik házának menynyezetén. 1 8 Itt is díszített rombusokból alakul a stukkó díszítménye. Ez a pompeji III. stílushoz tartozik, tehát időszámításunk kezdete körüli időkre tehető. Az athéni Nemzeti Múzeum egyik emblémája hasonló részletdíszítést mutat. 19 A szerző a tárgyat az i. u. II. sz.-ra teszi. — Az egymáshoz kapcsolódó rombusok száma olyan nagy (falfestményeken, mozaikokon), 2 0 hogy felsorolásuk nem visz közelebb az ezüsttál kormeghatározásához. Lényeges azonban az, hogy ez a beosztás a IV. sz.-ban is megvan. A rombusokon belüli díszítésekre találunk igen hasonló párhuzamot az esquilinusi kincs egyik nagy, lapos, felálló peremű tálján. 2 1 Díszítését hálózatosan elhelyezett körök alkotják, közepén alakos emblémával. A körökben a legkülönbözőbb minták szerepelnek : egyszerű rozetta, szirmos díszítés stb. A mi számunkra a legérdekesebb : egyik, ugyancsak forgási irányban hajlított rozetta, amely ezt a moesiai tálhoz kapcsolja. (13. ábra, 3. sz.) Görögországi pecsételt kerámiában ugyancsak nagyon gyakoriak ezek a forgási irányban hajlított rozetták. Ez a III. —IV. sz.-ban virágzott. Bónis Éva szerint ez fémedényutánzat lehet, erre a tálak kerek, benyomott körökkel díszített formája is utal. 2 2 Az embléma díszítéséhez igen szervetlenül illeszkedik a cikkelyes tál peremdíszítése. Fremersdorf ismertet egy kis bronztányért díszített peremmel, 2 3amelyen a moesiaihoz hasonló peremdíszítés van. A szerző ezt a kölni eredetű darabot III. sz.-inak tartja. Az itáliai lelőhelyű cesenai tálon ugyancsak hasonló díszítést látunk. A nagy ezüsttál közepét díszítő alakos embléma keretelése hasonló pálcatagokból áll, mint a moesiai tál pereme. (13a. ábra) Arias szerint 2 4 a tál a IV. sz.-ban készülhetett. A tál díszítése, mind az embléma, mind a peremlezárást tekintve, megerősíti eredeti korhatározásunkat, amely szerint ez a darab a IV. sz.-ban készült. A rozettás tál igen egyszerű, ezért párhuzamai is csak az astragalos peremre és a rozettára szorítkoznak. — A chaource-i kincsben több ilyen egyszerű astragalos peremű tál van, amelyeknek csak a közepén van egészen szkematikus díszítés. A legnagyobb tál közepén svasztika van, egy másikban nyolc szirmú rozetta, a szirmok között mákfejek. (14. ábra, a) Egy kis tálkában hat szirmú rozetta látható, s van két teljesen dísztelen sima astragalos peremű tálka. 2 5 Ezekhez szorosan kapcsolódik a chatuzangei lelet szintén astragalos peremű tálja, amelynek közepén ugyancsak svasztika foglal helyet (14. ábra, b) 2 6 Hasonló elrendezésű egy pannóniai bronztálca, amelynek közepén rozetta van. Formailag az előbbieket utánozza. Ez a forma úgy látszik a Rajnánál a III. sz.-ban virágzik, onnan kerül Pannóniába, ahol a helyi mesterek utánozzák. 2 7 » R. Norton : AJA 9 (1894) 495. 1 8 V. Spinazzola : Le arti decorative in Pompeji (Milano 1928) 164. 1 9 0. Matthies : AM 39 (1941) 104. :2J > D. Levi ; Antioch Mosaic Pavements (Princeton 1947) 106 t, a — b. 2 1 0. M. Dalton : Catalogue of Early Christian Antiquities in the British Museum (London 1901) 70. old. 311. 2 2 K- Kubier : AM 56 (1931) 75 skk. 2 3 F. Fremersdorf : PZ 18 (1928) 275. 2 4 Annuario della Scuola Archeologica di Atene e delle Missioni Italiane in Oriente. 24 - 26 (1946 — 48) 310. 2 5 BMC Silver 40. 27, 29, 30 t., 158, 168, 151, 153, 164. sz. 2 6 BMC Silver 34, 13 t., 133. sz. "Radnóti A. : A pannóniai római bronzedények. (Diss. Pann. XX. 6. Bpest 1938) 80.
