Folia archeologica 7.
R. Alföldi Mária: Providentia Augusti
91 Fentebb volt már róla szó, hogy az adoptio az I. század végén még a senatus, illetve a császár providentiája körébe tartozik, 2 1 Hadrianus alatt azonban már arra vallanak az éremképek, hogy mindezt az isteni előrelátásra bízta az emberi képzelet. Ekkor válik szét tartalmában és ábrázolásmódjában határozottan a Providentia Augusti és a Providentia Deorum fogalma. Az előbbi sztereotip képe is ekkor válik általánossá : nőalak formájában jelenik meg, ki eleinte sceptrumot, majd később glóbust irányító pálcát tart. 2 5 A császár gondoskodása körébe tartoznak mindenekelőtt az uralkodás személyes nagy problémái, így például a trónra veszélyes elemek megbüntetése. 26 Emellett azonban kisebb helyi jelentőségű intézkedések is elférnek a Providentia augusti keretében, mint azt Plinius Traianushoz intézett levelei sokszor mutatják. 2 7 A II. század folyamán a császár Providentia mindenekelőtt az élelemmel való ellátás, főképpen az Urbs és Italia számára biztosított alimenta dolgával van elfoglalva. C. Arrius Antoninus bázisán utalnak erre a legrészletesebben, mert a cusus honorum után a kövön ez áll : . . .qui Providentia maximorum imperat(orum) mis/sus urgentis annonae difficuli/tates (sic!) iuvit ,« 28 Az éremképek legalább ennyire beszédesek. Különösen jellemző két Commodusveretsorozat ábrázolása : az egyik 2 9 a császári uralkodási év jelzésén kívül a PROVID AVG szelvényfeliratot viseli magán, a tengeren haladó vitorláshajót mutat, a másik 3 0 pedig még ennél találóbb: PROVIDENTIAE AVG körirattal Commodus mint Hercules egy hajóról partra segít a nőalakban ábrázolt Africát, aki egyik kezében sistrumot, a másikban pedig kalászköteget tart (XXI. t. 13—14.). Világos utalás Roma gabonaellátásának biztosítására, mely jobbára Afrikából történt. Hogy ez milyen súlyos, központi kérdéssé válik a III. század első felében, jól mutatja az a körülmény, hogy Severus Alexander veretein az istennő szokásos attribútumai helyett cornucopiae-t és kalászokat tart. 3 1 Roman Imperial Coinage I, London 1923, Nero 315 skk.), amely függetlenül attól, hogy az oltár maga a rómavárosi Ara Pacis Augustae-t jelzi-e (vő. az utolsó évtized idevágó széles irodalmából F. Poulsen : Acta Archaeologica 1946, 1 skk. a kutatás összefoglalásával), vagy helyi jelentőségű-e Lugdunumban (így H. Mattingly—E. A. Sydenham: RIC I, 139., illetve H. Mattingly: BMC Imp. I, CLXXX.), minden bizonnyal a pax Augustának kíván emléket állítani. 2 4 L. fent 89. old. 2 5 L. erről összefoglalóan H. Mattingly : BMC Imp. III, LXXXV. 2 6 Jellemző példa erre némely olyan felirat, amelyet Tiberius előrelátása tiszteletére Seianus kivégzése idején állítottak, a messze eső lelőhelyekből úgy látszik, hogy általánosan : ILS 157 (Interamna, Italia) : Providentiae Ti. Caesaris Augusti nati ad aeternitatem/ Romani nominis, sublato hoste perniciosissimo Populi Romani /Faustus Titius Liberális VIvir. Aug. iter./ p. s. f. c. — illetve ILS 158 (Oortyna, Kréta) : [Num]ini ac Providentiae/[Ti. Cae]sar. aug. et senatus / [in mem.] eius diei qui fuit XV K. Novembr/ [P.] Viriasius Naso procos. tertio sua pecunia/ consecravit. 2 7 Két példa erre Plinius iun. leveleiből : Ep. X. 69, 1 : tu quidem, domine, providentissime vereris, ne commissus flumini ita mari lacus effluat, egy duzzasztógát ügyében, majd ep. X. 81, 1 : providentissime, domine, fecisti, quod praecepisti Calpurnio Macro, clarissimo viro, ut legionarium centurionem Byzantium mitteret, ez utóbbi különösen jellemző szöveg, mert valami helyi elégedetlenség elfojtására vonatkozik. 2 8 ILS 1118 (Concordia, Italia), állítja C. Arrius Antoninus tiszteletére az ordo Concordensium. Kora Marcus és Verus közös uralkodása. Ugyanilyen res alimentaria magyarázhatja Tarracinában (Italia) az ILS 282. számú nagy bázis állítását Traianus tiszteletére is : Providentiae /imp. Caesaris Nervae/ Traiani Augusti /Germanici/ ex S. C. szöveggel. (XXI. t. 12.) 2 9 BMC Imp. IV, Commodus 588. 3 0 BMC Imp. IV, Commodus 355. «Coh. 2 499. skk.
