Folia archeologica 7.

Patay Pál: Szkíta leletek a nógrádi dombvidéken

Patay Pál 3. Homokterenye—Kerekdomb, 1 6 A leletet — tévesen — mint Mátraszeléről származót ismeri az irodalom. A Dornyay által közölt vázrajzon megjelölt hely — a Kerekdomb — azon­ban Homokterenye község határában fekszik. 1 7 Csontvázas sírlelet. Mellékletei': bronz »tegezdísz», 35 db háromélű bronz nyílhegy, vas karika (esetleg karperec) töredéke, 2 db gombalakú csont szíjelosztó, csontfaragvánv töredéke, fenőkő. Párducz Mihály mutatott rá arra, hogy a hitelesítő ásatás során talált égett csontok valószínűleg egy másik hamvasztásos sírból szármáznák. 1 8 A lelőhelyen korábban is jöttek elő leletek, így állítólag egy vas csákány is. (MNM. 34—35/1931.) 4. Szurdokpüspöki. 1 9 Ismeretlen eredetű lelet : Csonteszköz, vége egyszerűsített kampóscsőrű madárfejet ábrázol ; öntőkanál. (MNM. 14/1938—1—2.) 5. Aszód. 2 0 Ismeretlen eredetű lelet. 2 db háromélű bronz nyílhegy. (MNM.) 6. Galgagyörk. 2 1 Ismeretlen eredetű lelet. Háromélű bronz nyílhegy. (MNM. 114/1870.) Talán azonos korú és eredetű egy másik tárgy is, amely ugyanannak a személynek az ajándéka révén jutott a Nemzeti Múzeumba : «barna színű kőgyöngv« (esetleg pasztagyöngy lehetett). (116/1870.) 7. Penc—Téglaház-puszta. A lelet megmentése Jakus Lajos penci általános iskolai igaz­gató érdeme, aki azt az ócska vastelepen a begyűjtött ócskavasból emelte ki. A lelőkörülmé­nyekről annyit sikerült megtudnia, hogy a leletet mintegy 5 éve szántás közben az eke vetette ki a földből. Egyélű kard. H. 63,5 cm, amelyből 14 cm jut a markolatraj 49,5 cm a pengére. Az egyélű tőrökkel, illetve késekkel azonos alakú, de nagyságánál fogva egyiknek sem nevezhető (XVI1. t. 1—3). Teste hajlott. Pengéje a töve után kissé elkeskenyedik, de középen ismét szélesebb lesz. A felénél éri el a legnagyobb szélességét, majd a hegye felé egyenletesen keskenyedik. Markolatát kétoldalt csont- vagy falemez borította ; 3 szegecs fogta ezt a markolat tövishez. A markolat végét és a pengét a markolattól elválasztó kereszttagot bronzból készítették. Az előbbi kampóscsőrű madárfejet ábrázoló díszítmény. A görbe csőr igen hosszúra nyúlt, majdnem teljes kört alkot, sőt visszakanyarodva érintkezik magával a fejjel. A fejen kidolgoz­ták még a keretes, kidülledő, hosszúkás mandula alakú szemet, valamint mellette a csőr felső kávájának tövén levő viaszhártyát. Utóbbit kiálló recés rész jelzi. A bronz kereszttagon a penge fokánál ugyancsak találunk az előbbi madárfej szeméhez hasonló részt, amely erősen kiáll a díszítményből. Vele szemben az él mellett a díszítmény kis karikát képez, amely lehet, hogy madárcsőrt, az egész díszítmény pedig igen csökevényes madárfejet akar ábrázolni. Az eredeti alak ebben az esetben azonban igen eltorzult. A karika mellett a díszítmény felüle­téből egy háromszög alakú kis rész kitörött. Nem állapítható meg, hogy szándékosan távolí­tották-e el ezt, vagy véletlenül törött-e ki. Előbbi esetben a kis karikának a kampós csőr voltát akarták szemlélhetővé tenni. A díszítményeket csak az előlapjukon dolgozták ki, a hát­lapjuk sima. A markolat végén ülő madárfejen néhány helyen újabb eredetű reszelés által okozott sérülés látható. 8. Acsa—Zsidódomb. 1932-ben Fettich Nándor irányítása mellett egy hatomsírt tártam fel. A halom alatt kamrasír volt, benne 34—38 éves nő nyújtott csontváza. Utóbbinak mellék­lete nem volt. A halom földjéből a sírnál magasabb rétegből 1db háromélű bronz nyílhegy került elő (a háború alatt elveszett). 9. Szanda. Ismeretlen eredetű lelet. Vas csákány. Teste íves, foka négyszögletes átinet­szetű és a végén kissé megvastagodó. (Palóc Múzeum. 51.631.) (I. t. 14). 10. Cserhátszentiván. A lelet lelőkörülményei ismeretlenek. Még 1891-ben ajándék útján jutott a balassagyarmati (jelenleg Palóc) Múzeumba. A lelőhely nem teljesen biztos. 1. Vas zabla. Szájrésze két csuklósan összekapcsolt tagból áll, amelyek oldalt karikában végződnek. Az egyenes, középen széles és lapos, végeiken rúdszerű és kúpos gombban végződő oldalpálcák szilárdan vannak a szájrészhez szegecselve. Az oldalpálcákon 2—2 kis lyuk van. Sz. 18 cm ; az oldalpálcák h. 15,4 cm. (53. 53. 1.) (XII. t. 12.) 1 6 B. Dornyay: Der skythische Fund von Mátraszele bei Salgótarján. PZ 19 (1928)340 skk.- N. Fettich : Bestand ... 520.-- Fettich N. : A garcsinovói szkíta lelet. AH XV (Budapest 1934) 45. 12. t. - Arch. Ért. 43 (1929) 95, 17. t.-Af. Párdu:z : Acta Arch. Hung. 4 (1954) 56. 1 7 B. Dornyay : i. m. 2. kép. 1 8 M. Párducz : i. m. 56. 1 9 Ghillány É. : FA 5 (1945) 48 skk. 1 t., 1, 2. 2 0 H am pel J.: A bronzkor emlékei Alagyarhonban. (Budapest 1886) 27 t., 12, 13. N. Fettich: Bestand . . . 512. 2 1 H am pel J. : A bronzkor^. 2, 164. - Nagy O. : BpR 8 (1904)109. - Nagy Géza csontvázas sírokról tesz említést, de az általa hivatkozott sírok — 1. AK 6 (1886) 111. — és a fenti leletek közötti összefüggés nem biztos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom