Folia archeologica 7.

Kalicz Nándor: Adatok a harangalakú edények budapestkörnyéki elterjedéséhez

Harang alakú eilények 53 anyagában a zsinórdíszes kerámia nagy szerepét már Mozsolics Amália is kimutatta és Tompa Ferenc is hivatkozott rá.

3

1 A két műveltség keveredésére Németországon kívül Ausztriából és Cseh-Morvaországból ismerünk adatokat.

35 Hogy a keveredés a műveltség melyik időszakában történt és milyen arányú volt, egyelőre még nem tudjuk. A Budakalászon temetkezett csoport esetében igen erősnek kellett lennie, ezt az itt talált zsinórdíszes elemek bizonyítják. b) A másik jellegű urnából csak egy töredékes darab került elő az 5. sírból (X. t. 6. a—c). Ez a fajta már másirányú kapcsolatot mutat. Külföldön nincsenek párhuzamai. Kétségtelen, hogy az előbbi formából fejlődött ki hazánk területén. Hasonló darab ismeretes Vácról,

3

6 amely valószínűleg szintén a harang alakú edények műveltségébe tartozik. Ilyen urnák azonban legnagyobb számmal a korabronzkori kisapostagi műveltségben találhatók,

3

7 és ehhez az összekötő láncot a budakalászi és váci urna kétségtelenül megadja. Az Alföld korabronzkori anyagában a szőregi temetőben találunk urnákat, ill. urnaszerű edényeket.

3

8 Mivel az alföldi korabronzkort egyéb vonatkozások is kapcsolják a harang alakú edények műveltségéhez, valószínű, hogy ezek az edények is ennek közvetítésével jutottak az Alföldre. Végeredményben a budakalászi sírok urnái láncszemet képeznék egyrészt a harangedények magyarországi csoportja és a cseh-morvaországi eredővidék között, főleg a zsinórdíszes kerámiával, másrészt ugyancsak a budakalászi sírok anyaga mutatja a kapcsolatot a kisapostagi műveltség felé. A kisapostagi műveltségben az urnák a Budakalászon már megmutatkozó kissé változott formában lépnek fel. Az alföldi korabronzkori anyagban már erősebben változott, megnyúlt formában jelenik meg az urna és nem is hamvasztásos temetkezésnél, hanem csontvázas sírokban. A bögrék közül legáltalánosabb a 2. sír körte alakú bögréje (IX. t. 10). Legtöbb rokondarabja ennek is Cseh-Morvaországból került elő.

3

9 Időrendi jelentősége nálunk nem nagy, mert kissé változott formában a hazai bronzkorban általánosan elterjedt.

1

0 Közép-Európa egyéb vidékein is igen általános a harang alakú edények műveltségében.

4

1 Ugyancsak igen széles elterjedésű a Tangazdaság 6. sír 2. sz. bögréje (XI. t. 4), a Pusztatemplom 7. sír (IX. t. 4) és a Szigetszentmiklós—Hárosról előkerült bögre (VIII. t. 4). A műveltség egész közép-európai elterjedési területén megvan és igen jellemző rá.

4

2 Erre is ismerünk azonban példát a csehországi 3

4 A. Mozsolics : i. m. 38 sk. — Tompa F. : i. m. 42. 3

6 M. Hell: WPZ 28 (1941) 73. - K. Willvonseder : Germania 21 (1937) 94. - J. Schranil : i. m. 81 : podjebradi sír. 3

6 Magángyűjteményben van, fényképe a MNM-ban, Ltsz : A CXXXIV/11. 3

7 Mozsolics A.: A kisapostagi korabronzkori urnatemető. (AH 26, Bpest 1942) 15. 1 k., 1,4; 2 t., 1,29, 60 ; 3 t., 1 ; 10 t., 26 ; lit., 1-2, 5; 12 t., 5—6. — A. Mozsolics : i. m. 47 sk. 3

8 Foltiny J. : Dolg. 17 (1941) 15 t., 15 ; 16 t., 4, 12. 3

9 A. Stocky: i. m. 111 t., 20 ; 112 t., 14; 113 t., 19, 24; 115 t., 12; 116 t., 9, 11, 15 ; 118 t., 8, 15 ; 119 t., 6, 7, 8, 15, 17 ; 120 t., 4, 8, 10, 6 ; 122 t., 5. - K- Schirmeisen : Sudeta 2 (1929) 6. 2 k., b. 4

0 Foltiny J. : i. m. 4 t., 20, 23 ; - Foltiny J. : FA 3-4 (1941) 3 t., 12, 23. 4

1 K. Schumacher : i. m. 61 t., 1106, 1109. - Neumann : i. m. 3 k., 4. - Fr. Dvoràk. i. m. 4 t., 2, 18, 28. 4

2 A. Stocky : i. m. 111 t., 19 ; 1121., 11; 116 t., 1; 117 t., 6; 1181., 6. - J. Palliardi : i. m. 5 k., 3. - K. Schirmeisen : Sudeta 2. (1929) 6. 2 k., c. - Neumann : i. m. 3 k., 1. K

• Schumacher : i. m. 61 t., 1105. — Fr. Dvorak : i. m. 4 t., 11. — A. Mozsolics : i. m. 44. 7k„ 1,4

.-K.Hetzer: i. m. 104. 14 k., 1.; 102.12 k., 2.