Folia archeologica 7.

Csalog József: A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez

A tiszai műveltség 43 A még le nein hordott középső dombrész közepetáján, ennek nyugati partjához csatalkozva egy 6x6 méteres földtömb maradt a helyén. Miután a munka ezt a részt egyelőre még nem érintette, itt bontottam ki az I. számú próbafelületet. A homokos altalajt 50 cm vastag termőföldtakaró fedte. Ennek eltávolítása után két sötétebb földdel betemetett gödör helye rajzolódott ki. Az A.-val és C.-vel jelzett folt helyén két különböző korú gödröt találtunk : A 50—70 cm mélyen beásott, meredekfalú, laposfenekű gödör volt, helyesebben földháznak megmaradt része. Egykori tetőszerkezetét nem lehetett megállapítani, mert a gödrön kívül, az altalajban semmilyen cölöplyuknak nem találtam nyomát. Fenekén feldúlt tűzhely sározásának kiégett darabjai mellett jellegzetes szarmata cserepeket találtunk. A földházat készítésekor részben beleásták a C.-vel jelzett régebbi kerek verem töltelékföldjébe. B. helyén az előbbihez mindenben hasonló szarmata földház részét bontottuk ki. Nagyon kevert töltelékföldjében, — amit nyilván más helyről hordtak ide betemetésekor, — szarmata cserepek mellett néhány durva újkőkori edénytöredéket is találtunk. A gödörnek szándékos betemetését különben a töltelékföld törmelékkúpos elhelyezkedése is megmutatta. A C. folt helyén egy 50 140 cm mély, 120 cm átmérőjű, meredekfalú és lapos-fenekű vermet találtunk. Töltelékének termőföldes részei barnábbak és világosabbak voltak a részben felette talált és inkább zsíros-feketének nevezhető, termőföldrögöket tartalmazó szarmata földház töltelékénél. A gödör alsó részében talált, feltétlenül egykorú cserépanyagot a VII. tábla 1—6. képen mutatom be. Igen jó karcoltvonalas eredeti bükki cserepek mellett csíkos, vörösfestésű bükki festett cserép és két jellegzetes tiszai töredék került elő. Itt tehát a két műveltség egykorúságának rétegtani bizonyítékát találtuk meg. Az I. felület észak-keleti sarkától 6 méterre a kitermelt rész partjában ugyancsak meredekfalú gödör töltelékföldje volt látható. Egy 4x4 méteres kicsiny felületen leszedettem róla a humusztakarót és ekkor kiderült, hogy a verem átmérője 146 cm. Kibontásakor ez is meredekfalú, láposfenekű, 50+90 cm mély, kerek veremnek bizonyult. A benne talált bükki cserepeket, a karcoltvonalas és bütyökdíszes darabokat, a kiöntőtöredéket és a csiszolt lapos kőbaltát a VII. t. 7—15. képen mutatom be. Tetemes volt az az anyag is, amit a közelben, különböző helyeken találtak a kubikosok. Obszidián szilánkokból és pattintékokból egy fél kalapra valót gyűjtöttek össze a kubikosok, ezeket azonban az egyik segédmunkás autogén-hegesztővel egyetlen röggé olvasztotta össze. A Bereczki-halmon talált neolit lakótelep-anyag, a kubikosok által összegyűjtött tárgyak, egészen közel állanak ahhoz, mely a még publikálatlan Polgárszilmegi ásatás során került elő. Nagy szerepet játszik ebben a pereme alatt lyuksorral bíró, bogrács-szerű házi keramika és az ugyancsak vastagfalú, hólyagszerű kidudorodásokkal díszített keramika. Elszórva, nagyszámmal kerültek elő ökölnagyságú gömbölyű és átfúrt hálónehezékek. A peremük alatt lyuksorral bíró edények, az említett hálónehezékek, a díszes bükki keramika és az obszidián egyaránt a Bükk-vidék felé mutatnak. Legközelebbi megfelelőik a borsodi bükki lakótelepen, az 1948. évi ásatás során kerültek elő. A tiszavasvári és Polgár-szilmegi, illetve az ezekhez hasonló és az Alföld északi felében többhelyen is megtalálható anyag így a bükki műveltség egy helyi csoportjának tűnik. Ügy látszik pillanatnyilag, hogy ennek a csoportnak a hátterében álló népség a Bükk vidékről rajzott le az Alföldre, emlék-