Folia archeologica 7.
Csalog József: A tiszai műveltség viszonya a szomszédos újkőkori műveltségekhez
A tiszai műveltség 39 A tök-edények helyére lépő agyagedények csoportjának formái és díszítései ezzel lényegében megmagyarázhatók. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy a forma- és mintakincsből minden újkőkori csoport edényformái és díszítései levezethetők lennének. Nem vezethetők így le a tiszai edényformák és díszítések sem, mert ezek mögött egészen más eredetet kell keresnünk. Egy régebbi tanulmányomban már írtam arról, hogy a tiszai edények díszítései kereteket kitöltő, a végtelenségig ismételhető, négyzetes rácsrendszerbe illeszthető egységekből tevődnek össze, amelyeknek eredetét a fonatolás és szövés területén "kell keresni. 6 1 Visszatérve erre a kérdésre, most hozzá kell fűznöm az akkor mondottakhoz, hogy a tiszai edények díszítésegységei átlósirányú rácsrendszerbe illeszkednek bele. Ennek a sajátosságnak fontosságára Endrey Walter textilmérnök figyelmeztetett. Kitűnik ebből az, hogy a tiszai edények mintái a gyékény- és háncs kasoknak a fonatolás technikájából adódó díszeit utánozza. (A vízszintes függőleges irányú rácsrendszer vászonszerűen szőtt textilmintákra mutat.) 3. ábra Nem kétséges, hogy ennél a díszítésmódnál maga a keret alkalmazása is készítési okokból szükséges, mert hiszen a fonatolással készült edény-féléknek feltétlenül volt erősebb váza is. A legtöbb, eddig ismert edényünknél és töredékünknél ez a váz már puszta keretdísszé csenevészedett, vannak azonban olyan darabok is, amelynél az utánzott fonatolt edény sarkait, helyesebben a sarkokban elhelyezett merevítő váz függőleges pálcáit szinte természethűen ábrázolt gerinc érzékelteti. Kitűnő példa erre az A. H V— VI. k. XXVIII. t. 4. képen bemutatott edény, amely még egészen fonatolt kas-félére emlékeztet. Nem véletlen jelenség, hogy a fonatolt edényalakot utánzó cserépedény formák a későbbi bodrogkeresztúri műveltségben is megtalálhatók. Számolva ugyanis azzal, hogy az agyagedények mellett a tiszai műveltségben a fonatolt kasféléket is hosszú ideig használták még, a bodrogkeresztúri műveltség pedig máshonnan történt származása ellenére is, feltétlenül érintkezett egy időben a tiszaival (ezt mutatják a szakáiháti leletek!) az átvétel okai kézenfekvők lesznek. 6 1 Csalog J. : FA 3-4. 1 skk.
