Folia archeologica 7.

Banner János: Herman Ottó levele Pósta Bélához a magyar őskőkor kutsásáról

Herman Ottó levele 225 Kadic, útmutatásomat követve, fölkereste a Szeleta barlangot, abban a felső humusz réteg alatt egy kb. 5 méter hatalmasságu diluviális agyagréteget fedett föl, a melyben megkezdte az ásatást. Ennek eredménye egyelőre számos Ursus spelaeus csont és primitiv csontszerszám! Ennek az ásatásnak folytatása májusban következik és lassanként a többi barlangra is sor kerül.

1

8 A Földtani Intézet pedig a barlangásást fölvette rendes programmjába. Ez eddig van. Ha csakugyan ugy fordul a dolog, hogy sort kerítenek az Alföldre, a megbízható geológus nélkülözhetetlen, mert enélkül az ásatás rendesen azokat a tulajdonságokat mutatja, a melyekkel a turkálás bir.

1

9 És most egy bizalmas és bizodalmas kérdés : nem szerzett kedves öcsém Doba Ferenctől, a miskolczi avasi ref. templom harangozójától egy palaeolith tárgyat? A mikor én a Solutrén értekezésben leirt szép kis »nyilkövet« tőle megszereztem, azt mondta, hogy volt még egy más formájú, a melyet egy »erdélyi ur« vitt el tőle.

2

0 Én Orosz Endrére gondoltam, de a harangozó más személyleírást mondott be. A mint levelében olvastam, hogy Miskolczon járt, a gondolat megvillant az eszemben. Én későbben publikálni fogok és el is küldöm értekezéseimet mind a négyet. _ Öleli örege Herman Ottó« Hogy a rendszeres paleolit-kutatás Herman Ottónak, 1893. február 13-án, a Természettudományi Társulatban elhangzott előadásától napjainkig milyen eredményes munkát végzett, arra elég, ha — a részletmunkákat is figyelembe vevő — legutolsó összefoglalásra

2

1 és az utolsó tíz év jelentős eredményeire utalunk. Az eredményeket Herman Ottó kezdetben vívott harcai nélkül soha sem lehetett volna elérni. Ezért születésének 120. évfordulóján hálás elismeréssel gondolva a magyar őskőkorkutatás nagy előharcosára, örökítjük meg ezt a tudománytörténeti — de egyéni — szempontból is annyira érdekes és értékes adalékot. Banner János 1

8 Adatok a szinvavölgyi diluviális ember kérdéséhez. Földt. Közi. (1907) 333 sk. 1

9 Nem hisszük, hogy H. O. csupán a fiatalabb korú telepek ásatására gondolt volna, amelyekhez tudvalevően nem igen van szükség geológiai ismeretekre. Inkább úgy látszik, hogy a miskolci leletek után az Alföldön is számított paleolit leletekre. Ha tényleg így van, úgy ebben a feltevésben sem csalatkozott. Ilyen leletek valóban előkerültek a szegedi öthalomból 1935-ben, éppen Herman Ottó születésének 100. esztendejében. L. Banner J. : Az első alföldi palaeolit-lelet. Dolg. (1936) 1 skk. 3

0 Hogy ez a darab előkerült-e, nem tudjuk, de ezt a tényt publikációiban is említi. Nagyon jellemző a századforduló táján folytatott vidéki múzeumpolitikára, amire a legkülönbözőbb területeken levő múzeumok leltárai bőségesen adják a bizonyítékot. 2

1 Hillebrand J. : Magyarország őskőkora. 17 (Bpest 1940) 40. 15 Folia Arch. VII.