Folia archeologica 7.
Fejős Imre: A Nemzeti Múzeum ábrázolásai
216 Fejős Imre erőfeszítések termékeit, a másik az önálló műveket foglalja magában. Előbbi csoportunkat egy kapitalista ajánlathoz készült terv nyitja meg, amely kétemeletes üzletházzal akarta körülvenni a múzeumot. Ezt a barbár ötletet figyelemre sem méltatva, Kubinyi igazgató felújította Pollack koncepcióját a Puskin utcai oldalon a kőemlékek elhelyezésére szolgáló oszlopcsarnok kiképzésére, megteremtette a kertet, sőt gondolt az épület körül kialakítandó kulturális városrész létrehozására is, ajánlatot téve az Akadémia palotájának a múzeumtelek hátsó sarkán való felépítésére. 1 3 Eleinte a felszaporodó grafikai termés a múzeum környezetének változásait kíséri nyomon. Legérdekesebb Glatz Tivadar tollrajza, emeletmagasságból a környék reális és hangulatos bemutatásával (LIV. t. 1.), a legfestőibb Weber : Laczi konyhája, amelyen csak a háttér az épület. A legtöbb látkép előlegezte a kertet, így a gyűjtemény levélpapírjának fejléce. De akad olyan is, amely naturalista módon a sivár »küludvart« ábrázolja, az épület sarkán álló feketesárgára mázolt »őrbuktákkal« (Reim, Wigand). Haynau dühöngése utáni első társadalmi megmozdulásnak köszöni létét az első terménykiállítás emléklapja. Ez újra megjeleníti a múzeum belsejét, ezúttal az előcsarnokot és kerek-termet. (LIV. t. 2.) A nemzeti önismeret és öntudat emelésének szándékával készült az ötvenes évek két nagy képes kiadványa, Kubinyi Ferenc és Vahot Imre, illetve Hunfalvy János szerkesztésében. Az előbbi a múzeumot mutatványlapján a nemzeti műveltség jelképévé emelve jeleníti meg, az utóbbi Rohbock mozgalmasságra törekvő, Alt hatása alatt álló rajzát hozta. Hunfalvy és nyomában Cassius (Áldor Imre) különben újra megütik a Pollackot ócsárló hangot. Mintegy az előbbinek felel Kubinyi, mikor bécsi illetéke tudósokra hivatkozva, az épületet Európa legszebb múzeumának mondja. 1 4 Folyóirataink is hazafias büszkeséggel karolták fel az intézményt. Képet róla elsőnek a Vasárnapi Újság mutat be széles olvasótáborának, az Ország Tükre múzeumi rovatot nyit és cím helyett a homlokzat fametszetét adja. Nemzetiségünk fennmaradásáért folytatott szívós harc hozta divatba a magyar viseletet. Ezért kerülhetett divatlapok hátterének a nemzeti művelődés csarnoka. Az abszolutizmus korának legnagyszerűbb hazafias megnyilvánulása, a százados Kazinczy-ünnep a díszteremben folyt le, ugyancsak itt ülésezett az 1861-i országgyűlés képviselőháza. Litográfiák és fametszetek őrzik függetlenségünk megnyilatkozásának eseményeit. A kiegyezést nyélbeütő országgyűlés ismét igénybe vette a múzeumot. Ennek köszönhető Slowikowski két becsülettel munkált színes litográfiája, melyek közül egyik frontális látásban az épületet, a másik, hátterében az új képviselőházzal, a múzeumkert északnyugati sarkát, a Kazinczy-szoborral ábrázolja. 1 3 Pollack Mihály : István nádorhoz, 1844. okt. 4. és annak mellékletei. Orsz. Levtár. nádori ir. 1848 : 2526. Az igazgatóság felterjesztése a nádorhoz uo. 1847: 801 és 896. — Kubinyi Á. : i. m. — Fejős I.: A N. M. tervezett loggiái. Magyar Építőművészet (1953) 176 skk. — Kollányi F. : Az Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Értekezések a Tört. Tud. köréből XXIJ/8. (Bpest 1910). — Az Akadémia felterjesztései nem nevezik meg, ki volt a tervek építész tanácsadója. Akad. Kézirattár. 2/1853. és 22/1853. 1 4 Pesti Napló, 1859. jan. 23. — Az idézett műveken kívül az alábbi építészettörténeti munkákat használtuk : Birbauer V. : Pollack Mihály pesti nagy középületei, Ua. A N. M. palotája. Magyar Művészet (1927) 229 skk. — Ua. : A magyar építészet története (Bpest 1937).—ZádorA~^-Rados J.: A klasszicizmus építészete Magyarországon (Bpest 1943). — R ados J .• A m. klasszicista építészet hagyományai. — Zádor A. : A m. klasszicizmus építészeinek társadalmi helyzete (Bpest 1953). — Magyar Építészet a XIX. sz. végéig. Szerk. Gerö L. (Bpest 1954).
