Folia archeologica 7.

Huszár Lajos: Nyáry Pál emlékérme

186 Huszár La/'os jelzetű vésnök volt a készítő mesterük. Az erdélyi nyomorúság emlékét őrző kis érmek szebeni eredete érthető, hiszen az idézett kortárs feljegyzése szerint is a sorscsapások éppen Szeben városát érintették a legsúlyosabban. Arra a kérdésre azonban, hogy a váradi kapitányok érmei miért készültek Szebenben és főként miért véste rájuk NW vésnök ugyanazt az éremképet, mint a rossz állapotok emlékét őrző érmekre, jelenleg felelni nem tudunk. Valakinek a közvetítő szerepére lehetne gondolni a szebeni pénzverő és a váradi kapitányok között, de ilyen közvetítő személye nem ismeretes. A verés ténye mindenestre fennáll és ezzel számolni kell. Az NW betűkkel jelzett művek száma azonban nem csupán ennyi. Hasonló jelzést találunk Basta generális ovális emlékérmén is. Az előlapon szakállas mellképe szerepel páncélban »Georgius Basta dominus in Suit equus auratus« körirattal. A hátlapon rövidítésekből álló feliratok, melyek feloldása a következő : »Sacrae Caesareae Majestatis ac Catholici Regis Hispaniarum Consiliarius Bellicus et in Transilvania Capitaneus Generalis« és »Vallacho profligato Siculo devicto, Dacia recepta 1603.«

9 Az előlapi karszelvényen olvasható »NW 1605.«

10 Tehát az érem a szignatúra szerint 1605-ben készült, bár a hátlapon 1603-as évszámot visel. (L. t. 2).

1

1 Basta György Rudolf hadvezére volt, aki a Nápoly melletti Roccaból származott és 1590-ben lépett a császár szolgálatába, ahol rövidesen tábornok lett. 1598-ban Rudolf Erdélybe küldte, ahol Báthori Endrét megölette és Erdélyt Mihály havasalföldi vajdával együtt kormányozta. Majd Mihály vajdát is megölette és kegyetlen hatalommal a kezébe ragadta az uralmat. Erdélyi szereplésének a zsitvatoroki béke (1606. XII. 6.) vetett véget, utána visszavonult a magánéletbe. Még előbb (1605. IX. 4.) birodalmi grófi címet nyert, ami azért lényeges, mert valószínűleg ezen időpont előtt készült az érem. Különben ugyanis a friss grófi címét feltétlenül említenék címei között. Ismeretes, hogy Erdélybe érkezése után Bastának hosszú ideig Szatmár volt a hadműveleti központja. Innen indult hódító utakra és szorult helyzetben ide vonult vissza.

1

2 Ez a körülmény annyiban jelentős a számunkra, mert Concin Cyprian váradi kapitánysága előtt szatmári kapitány volt, tehát szorosabb kapcsolatban állhatott Bastával és így összefonódnak a szálak az NW mester érmein szereplő nevek viselői között. E négy felsorolt érmen kívül van azonban még néhány olyan egykorú jelzetlen veret is, melyeket az érmek stílusa, tárgya és egyéb közvetett valószínű bizonyíték alapján, az említett NW mester műveinek lehet tekinteni. 9 Hadtört. Közi. 8 (1895) 554. sk. 1

0 Éremtár, ezüst, 35,41 mm, 20,55 g. — Resell : i. m. 51. sk. — Huszár—Procopius : i. in. 146. — Ezenkívül több változat ismeretes erről az éremről, (Resch 43—50. sz.), de ezek jelzés nélküliek. Nem foglalkozunk ezúttal ezekkel, mert nem lehet tudni, egykori munkák-e, vagy csak későbbi utánveretek? 1

1 A Basta érmek ismertetésekor állandó probléma a két évszám eltérő volta. Ugyanis a szignatúra évszámában az utolsó számjegy nem egészen világosan vehető ki. Némelyek feltételezik, hogy ez is 3-as szám, mások az 5-ös mellett kardoskodnak. Az Éremtárban a jelzett változatból 2 példány van és egyiken határozottan 5-ös vehető ki (násiknál bizonytalan), úgyhogy mi is az 1605-ös évszámot véljük felismerni a jelzés évszámában. Annál is inkább 5-ös számjegynek lehet nézni, mert a szebeni 1605-i pénzeken (XL1X. t. 4—5) szintén hasonló az ott világosan kivehető 5-ös számjegy formája. 1

2 Borovszky S. : Magyarország vármegvéi és városai : Szatmár vármegve (Bpest é. n.) 451 sk.