Folia archeologica 7.
Huszár Lajos: Nyáry Pál emlékérme
185 feliratokkal, míg a hátlapot csupa felirat tölti ki. (XL1X. t. 3). Két féle nagyságban került kiverésre. 7 E kis érmek azon nehéz idők emlékét őrzik, melyeket Erdély az 1600-as évek elején átvészelt. A Báthoriak ellen Rudolf császár nevében küzdve, részint Mihály vajda, részint Basta generális seregei pusztították a fejedelemség területét, nem is beszélve az állandó török veszélyről. Ezenkívül egyéb szenvedések is támadtak, melyek érzékeltetésére talán elég idéznünk Joannes Oltardus kortárs egykorú kéziratos feljegyzéseiből. Ő a szebeni állapotokat vázolja részletesen és leírja, hogy »kard, éhség, pestis, agydüh és sok más csapás sújtotta e várost.« Ugyanis 1602 első negyedében a magyarok ostromolták Szebent, mert a város Rudolfhoz hű maradt, és az ostrom alatt összezsúfolt lakosság között pusztított a sokféle felsorolt baj. Később enyhültek ugyan a járványok, minthogy azonban Basta hadai Erdélyt a nyáron végigpusztították, a következő télen súlyos éhínség tört ki. 8 Egyszóval minden ok megvolt arra, hogy a nyomorúság és sok szenvedés tartós nyomokat hagyjon az emberek emlékezetében, sőt emlékérmek veretésével maradandó érc őrizze az utókor részére a temérdek szenvedés emlékét. Sokféle találgatás folyt a hármasarcú fej értelmezése felől, pedig a három arc körül elhelyezett magyarázó szavak eléggé világosan beszélnek. Az egyik arc ifjú fejét ábrázolja, a másik idősebb szakállas fejet mutat, végül a harmadik az ég felé néz. Az ifjú (Occidens) nyilván a németet (ez esetben Basta hadait), a szakállas (Oriens) a törököt jelképezi, a felfelé néző arc pedig az égből (Deus) várja a segítséget. Ezt bizonyítja a latin nyelvű feliratok értelme is. így az előlap körirata »A földiekről úgy gondoskodjál, hogy a mennyeieket bírhasd«, de különösen a hátlap felirata :« »Hátinögül és homlokul a nyomorúság, már valaha Isten könyörülj az erdélyi végzeten«. Együttesen nézve ezt a három emlékérmet, nyilvánvaló már az első pillantásra is, hogy a közös éremkép és stílusegyezés következtében mindhárom érem közös eredetre vall és ugyanazon éremvéső művének tűnik fel. Kétségtelen bizonyítékot nyer azonban ez a megállapítás azon mesterjelzések egyeztetése által, mely jelzések a felsorolt három éremfaj közül kettőnél a hármasarcú alak vállszelvényén fellelhetők. így a rossz állapotok emlékére készült kis érmek jelzett három változatán NW CIBIN 1602 látható, Nyáry Pál emlékérmén pedig csak nyomokban. .W. .BIN 160? (talán 1604) vehető ki. A rossz állapotokra készült érmek egyik változatán és Concin Cyprian érmén nincs mesterjelzés. Concin jelzetlen érmét a hármasarcú fej éremkép alapján idézett ismertetésünkben NW mester műveként határoztuk meg. A jelzett Nyáry-érem felbukkanásával ez a meghatározás végleges megerősítést nyert. Tehát a jelzett érmek (és az azonos éremkép következtében, a jelzetlenek is) nyilvánvalóan a nagyszebeni pénzverdében kerültek kiverésre az 1600-as évek elején, minthogy Cibinium Szeben latin neve és NW 'A nagyobb érem: arany 27 mm, 12,4 g. — Resch : i. m. 29—30. sz. (jelezve). — A kisebb érem jelezve két változatban: 1.) arany 23 mm, 6,7 g, ezüst 23,5 mm, 5,29g. Éremtár. - Resch : i. m. 31, 33, 38 és 40. sz. (. TRAN/SSILANI) 2.) arany 22 m, 7,63 g, ezüst 22,5 mm, 5,05 és 6,8 g. Éremtár. — Resch : i. m. 32, 34, 35, 37. — Huszár— Procopius : i. m. 143 (.TRANSSYL/VAN1AE x. x). Ezenkívül van kis érem jelzés nélkül is (arany, 22,5 mm, 5,15 g, Resch 36). Kérdés, vajon ez nem valami későbbi veret-e? 8 S. Köleseri de Kereseer : Auraria Romano-Dacica, iterum édita Joannis Sei vert. (Posonii et Cassoviae 1780) 157. sk.
