Folia archeologica 7.

C. Willielmb Gizella: Martino Rota magyar arcképei

Martino Rota magyar arcképei A XVI. században világhatalommá lett Habsburgok udvarának művészete, mint birodalmuk is, tarka képet mutat. Olaszok, németek dolgoznak itt együtt a helybeli osztrák és cseh művészekkel. Az olaszok éppen a XVI. században szerepelnek nagy számmal, ezek az olasz renaissance stílusát voltak hivatva átültetni a német-római császár és egyben a magyar király udvarába. Ilyen módon kerültek kapcsolatba hazánk uralkodó osztályának tisztségviselő és befolyásos tagjaival, s festményben, vagy ami még gyakoribb, a mozgékonyabb, nagyobb nyilvánosságnak szánt rézmetszetben örökítették meg őket az utókor számára.

1 Ilyen udvari művész volt Martino Rota, dalmát származású rézmetsző is. 1520 körül született a tengerparti Sebenicóban. Első művészeti oktatását Velencében nyerte a nagy olasz rézmetsző, Raffael műveinek interpretátora, Marcantonio Raimondi szellemében. Raimondi hosszú évek fejlődése során jutott el tónusos-plasztikusságában festői stílusához, amely alkalmassá tette a renaissance monumentális alkotásainak tolmácsolására. Rota műveinek egységes tónusa, hajszálvékony, finom vonalvezetése, a haj, szakáll, ruházat plasztikusan élethű visszaadása mind azt mutatják, hogy a művész tökéletesen magáévá tette Marcantonio stílusának jegyeit. Rota Velencéből Rómába is eljutott s ott is dolgozott egy darabig, azután 1568-ban Bécsbe megy s ott udvari művészi alkalmazást keres. Ennek elnyerésében nagy segítségére volt földije, a császár diplomatája és akkori egri püspök, Verancsics Antal.

2 Kettejük viszonyának bővebb tárgyalására a Verancsics-arcképekkel kapcsolatosan alább térünk ki. Rota művészetének zöme a nagy olasz renaissance festők, főleg a velenceiek tolmácsolása, de készített városképeket, továbbá arcképeket is a császári udvar nevezetesebb, érdekesebb embereiről. Magyar arcképet a kor négy szereplőjéről készített : Verancsics Antalról, Balassa Jánosról, Fejérkövy Istvánról és Istvánffy Miklósról. Időrendben a legelső Verancsics Antal esztergomi érsek gazdagon mintázott és jelképes alakokkal környezett arcmása 1570 elejéről.

3 (Magyar Történelmi Képcsarnok) (XLII. t. 1.) Verancsics Antal a kor diplomata-, államférfi-, főpapi típusának képviselője. Sebenicóban született, és 10 éves korában anyai nagybátyja, a II. Ulászló szolgálatában álló Statileo János püspök hívta 1 C. Wilhelmb G. : Egidius Sadeler magyar arcképei. FA 6 (1954), 153. skk. 2 I. Kukuljevic—Sakcinski: Slovnik umjetnikah jugoslavenskih. (Zagreb, 1858) 372. 3 N agier : Künstlerlexikon. XV. 231. 101. sz. - üartscli: Peintre-graveur. XVI. 279. 101. sz. — Le Blanc : Manuel de l'amateur d'estampes. III. 368., 90. sz. — Drugulin : Allgemeiner Porträtkatalog. 21772. sz. »Selten«.