Folia archeologica 6. (1954)

L. Kovrig Ilona: Germán lelet Gyuláról

'

4 * Germán lelet Gyuláról 91 lelet csatja átmeneti forma a tömör öntésű karikás gót csatoktól az V. sz. második felében használatban levő ékvágással, majd spirális indával díszített rombuszlapú öntvényes csatokhoz, melyeknek karikája már éppen olyan üreges, mint a gyulaié. A dombovári csat karikájának díszítése még utánozza a bordázatot. Csatunk lemezes szíjszorító lapja még az V. század első felében gyökerezik. Leleteink gyöngyei közül a hordóalakú kalcedongyöngyöt- mind a szarmata leletekből, mind az ezüstlemezfibulás leletekből ismerjük. A barázdált zöld gyöngy is megtalálható lemezfibulás leletekben.

3

8 A leletegyüttesek, bár nagyon hiányosak, mégis alátámasztani látszanak azt a feltevésünket, hogy a fibulák adta idő, az V. sz. harmadik negyede megfelel a leletek korának. Feltételezhetjük, hogy az intercisai lelethez nem messze előkerült miszlai lelet is ebből az időből való. Sugaras hátú tükre, polyäder csüngős fülbevalói, borostyángyöngyei, csatja, csipesze a fibulákon kívül is olyan leletegyiittest tárnak elénk, amely sokkal közelebb áll az V. századi gót jellegű emlékekhez, mint a VI. század közepének nehéz bronzöntvényes állatdíszes, üvegberakásos emlékeihez. 471-ig a Dunántúl legnagyobb része keleti gót terület volt. Keleten bizonyára a Duna képezhette a határt, mint azt Schmidt a későbbi háborús eseményekből is következteti.

3

8 Intercisában más, V. sz.-i gót jellegű leleteket is találtak, közöttük lemezfibulát.

4

0 Meg kell azonban azt is jegyeznünk, hogy a rombuszdíszítéses lábú fibulák Itália keleti gót leleteiben teljesen ismeretlenek, éppen úgy, mint a nyugati gót Spanyolországban.

4

1 Gyula környékéről szintén ismerünk gót lemezfibulás leletet az V. sz. második negyedéből vagy közepéről ,

4

2 Igen szép, fibulából átalakított bronz csat került elő ugyancsak Gyulán, amelyet Csallány a VI. sz. gepida emlékeihez sorol.

4

3 Nem kétséges, hogy a gyulai és az intercisai leletek fibulái díszítőelemek szerint rokonságban állnak a gepida temetők fibuláival. A leletegyüttesek képe a csat és a gyöngyök alapján azonban inkább V. századi gót leletekkel mutatnak szorosabb kapcsolatot. Fibuláink díszítőelemeinek egyes gepida temetők fibuláival való rokonsága nem kell hogy szükségszerűen ethnikum azonosságot is jelentsen, csupán azt árulja el, hogy területünkön az V. sz. közepétől a VI. sz. elejéig a germánok között ez a díszítési mód kedvelt volt. A gepidák V. sz.-i emlékanyagából eddig keveset ismerünk. (Reméljük, hogy Csallány most elkészült gepida corpusa pótolja majd ezt a hiányt.) Ha feltételezzük, hogy a gyulai lelet a lelőhely földrajzi helyzete miatt a gepida emlékanyaghoz tartozik (s éppen a kevéssé ismert V. sz.-i emlékeket állítja elénk), akkor az intercisai leletet talán összeköttetésbe hozhatjuk azzal a gepida előretöréssel, amellyel 471-ben, azaz a keleti gótok elvonulása után elfoglalták Szlavóniát Sirmiummal, és kezükben tartották 504-ig, amikor Theoderik gótjai 30 évre ismét a gót birodalomhoz csatolják Pannónia seeundát.

4

4 A hazai germán emlékanyag összegyűjtése és feldolgozása segíthet ennek a kérdésnek eldöntésében. L. Kovrig Ilona 3

8 Kovrig I. : A. É. 1951/2. 117. XLII. t. 3

8 L. Schmidt : Die Ostgermanen, 270. 4

0 V. ö. 1. jegyzet. 4

1 Kühn : i. m. 161. 4

2 Fettich : Magyar Múzeum, 1945. 64—67. 4

3 A. É. 1941. 142. XXXIX. t. 2. 4

4 Schmidt : i. m. 348, 534.