Folia archeologica 6. (1954)

R. Alföldi Mária: A rábakovácsi római ékszerlelet

66 R. Alföldi Mária tett nyakékek. Smaragdjait egyenetlenül, otrombán faragt,ák ki, és sima hurkolt aranydrótra húzták rá. A smaragdok közt elhelyezkedő dróttagok már sokkal nagyobb fantáziára vallanak : a készítő mester négy egymásba húzott hurokból Hercules-csomót alkotott. Analógiája ebben a formában a Budapesten elérhető irodalomban nincsen, viszont lapos, szalagszerű kivitel­ben találunk néhol láncként összefűzött Hercules-csomót. 2 2 Mellékesen elő­forduló Hercules-csomó alakú díszítéssel viszont elég gyakran találkozunk sokféle emléken, köztük ékszereken is. 2 3 A rábakovácsi lánc Hercules-csomó ja voltaképpen nem más, mint a Hír század elején még síkszerűen láncra alkal­mazott forma térbeli kidolgozása, a század közepén általánossá vált plaszti­kusabb ízlés jegyében. A Hercules-csomó apotropaikus jellege közismert ; 24 a láncon ilyen célzattal alkalmazták. A zárószerkezetből csak a drótból hajlított horog maradt meg, amely, a rajta lévő töredékből ítélve közvetlenül egy Hercules-csomós taghoz illesz­kedett . Ez az egyszerű hurkos kapcsolódás általános a klasszikus ókor ékszerein, így ez a töredék a keletkezés időpontját illetően teljesen jelentéktelen. A kincsben két, aranylemezből készült, ú. n. amphoragyöngy fordul elő. Viszonylag nagy méretűek (XVI. t., illetve XVIII. t. 3.), feltűnően szé­les nyílással. Nem valószínű tehát, hogy önálló gyöngysort alkottak volna. A hozzájuk legközelebb eső példányok" Szalacskáról valók, 2 5 ezek egy füzért képeztek, azonban sokkal kisebbek, mint ezek az itt tárgyaltak. Ezen a lehető­ségen kívül ilyenféle fémgyöngyöket még kétféleképpen alkalmaztak a görög és római ékszereken : vagy több lánc összefogására szolgáltak, 2 6 vagypedig nagyobb csüngők közé ékelték őket, hogy azok ne fordulhassanak befelé. 27 Ebben az esetben az ilyen feszítőgyöngynek való alkalmazás mellett szól az a tény, hogy a meglévő három kereteit aureus közé éppen elég lenne a két amphoragyöngy. A Hercules-csomós lánc vastagsága lehetetlenné teszi külön­ben is a láncosztó szerepét. A kincs hiányos volta mellett azonban ezt nem lehet megnyugtatóan eldönteni. A XVHI. t. 2. számú töredék nem tartozik ezekhez a feszítőgyöngyök­höz. Mutatták ezt még rossz állapotában is a jól látható szegletek és a külön ráforrasztott trébelt szegély. A restaurálás folyamán szinte magától nyerte vissza eredeti hatszögletű hasábformáját, annyira élesre volt hajlítva eredeti­2 1 F. H. Marshall: Cat. Jewellery 2730, a szíriai'Tortosából ; kora a II— III. század fordulója. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban is van egy hasonló lánc, Siemes amulettel, lelőhelye Siscia. (Említve Num. Közi. XI. [1912], 14. sk.) Ez utóbbival^»-. Oroszlán Zoltán foglalkozik érdemben. Eredményeit az elmúlt év végén egy előadásban foglalta össze, kérésemre azonban újra rendelkezésemre bocsátotta a láncról készült sikerült felvételeit. Lekötelező szívességéért hálás köszönet. 2 3 V. ö. Daremberg—Saglio—Pottier-: Diet. d. Ant. Nodus címszó alatt. 2 4 Daremberg—Saglio—Pottier : id. h. ; a kőemlékekkel kapcsolatban a Her­cules-csomó ilyetén alkalmazásának áttekintését adta további irodalommal Csemegi J. : Bp. Rég. XV. (1950). 549. skk. 2 5 Járdányi—Paulovics' I. : Arch. Ért. 80, (1953), 115. skk. és 29. t. 2 6 V. ö. F. H. Marshall : Cat. Jewellery 1942, 1954—55, mindkettő hellenisztikus görög ékszer. 2 7 V. ö. F. H. Marshall : Cat. Jewellery 2285, i. е. III. századi itáliai láncon. Hogy ez a szokás továbbra is megmaradt, mutatja például a naixi nyaklánc, ahol III. századi kereteit érmek között fordul elő egy-egy hatszögletű hasábalakú feszítő. Hasonló hosszúkás tubus szerepel a Morgan-gyűjtemény egy ismeretlen lelőhelyű nyakláncán : W. Dennison : A Gold Treasure of the Late Roman Period from Egvpt. The ITniv. of Michigan Stud. Hum. Ser. Vol. XII. (1918), 141. sk. és XXVI—XXVIII. tábla.

Next

/
Oldalképek
Tartalom