Folia archeologica 6. (1954)

Radnóti Aladár: Trebonianus Gallus ezüstlemez-mellképe

Trebonianus Gallus ezüstlemez mellképe 55 A III. század közepén uralkodó realista portréművészet jellemző sajátságai, hogy a fejformát kiemeli és a haj-ábrázolást alárendeli. A hajat csak tömegében ábrázolja, részleteit pedig vonalkázással adja vissza, az emberi arcbőrt az izomzat mozgásának megfelelően ráncaival és redőivel érzékelteti. Végül az emberi tekintet bizonytalansága is hozzájárul ezekhez a sajátságokhoz.

2

2 Mindezen jellegzetességek ^cönnyen felfedezhetők a brigetiói ezüstportré császárfején. Az ábrázolt császárt is megtalálhatjuk a III. század uralkodói között, C. Vibius Trebonianus Gallus személyében (251—253). Trebonianus Gallus császár hiteles portréinak kérdését 1,'Orange még néhány évvel ezelőtt sok kétkedéssel kezelte.

2

3 A régebben ismert szobrok közül, összehasonlítva az éremábrázolásokkal, talán csak az amisosi bronzszobor-töredéket (Samsum, Kisázsia; a konstantinápolyi múzeumban) vallotta a császár képmásának.

2

4 Az erősen sérült nagy bronzszobor a császárt heroikus meztelenségben, mint szónokot ábrázolja. Az arc jellemző vonásait vizsgálva, feltűnő az alacsony homlok vízszintes redőzete, a mélyenülő felső szemhéjtól árnyékolt szemek, a haj és szakáll határa a homlokon és az arc két oldalán. Mindezen vonások közösek a brigetiói portréval, kidolgozása azonban természetesen sokkal jobb a konstantinápolyi szobron. A haj vonalkázása közös a 250 körül keletkezett portrékkal, ki kell azonban itt is emelnünk, hogy a vonalkázás még követi a haj növését. Eltérő azonban a szem megmunkálása : az iriszt ugyan itt is körrel határolták körül, de a pupilla mélyítése kerek. A szembogár felhúzódik a szemhéj alá, amint a brigetiói darabnál, de a szemek kissé jobbra tekintenek. A másik régen ismert Trebonianus Gallus-portré egy koszorús bronzfej a Vatikáni Múzeumban.

2

5 Erről megállapították, hogy rokon a konstantinápolyi szoborral. A fejformája sokkal hosszasabb, mint a brigetiói portréé, a homlok is magasabb, de jellemző a haj, főleg azonban a szakáll növése. A szakáll határát pontosan követhetjük, mint az ezüstportrén ; az erős benövés a halántékon és az arcon, a bajusz egybefolyása a szakállal és mindennek a mi darabunkhoz hasonló plasztikusabb visszaadása nem hagy kétséget aziránt, hogy a vatikáni darab a császár egyik »hivatalos« de az eredeti vonásokat sokban átalakító szobormásolata. A minőségbeli különbség itt is érezhető. Jelentős eltérések is akadnak : így a nagy orr és az egyenesen vágott száj. Az amisosi bronzszoborhoz hasonlóan itt is megvan a határolt irisz és a kerek lyukkal érzékeltetett pupilla. R. Delbrück óta általában elfogadják a newyorki Metropolitan Museum emberi méretet túlszárnyaló nagy bronzszobrát Trebonianus Gallus alakjának.

2

6 A szobor arcát tekintve, kissé elüt a császár többi portréitól. A fejforma itt is hosszas, csak oldalról emlékeztet kevéssé a meredek tarkójú 2

2 L. Curtius : id. h. 52. sk. 2

3 Id. m. 97. 2

4 A. Joubin : Cat. Sommaire, Bronzes et bijoux 3. sz. Rev. Arch. 1899, II. 209 5. Reinach : Rép. Stat. III. 164. sk ; К. Kluge—

К. Lehmann-Hartleben : Die antiken Grossbronzen 2, 1927, 100, 136 ; Л. Minto : Critica d'Arte 2. (1937). 50. sk. 2

5 /. J. Bernoulli : id. m. II. 3, 159 ; W. Heibig : Führer durch d. Samml. klass. Alt. in Rom 1, 378. (Nr. 673). és 2, 473 ; A. Furtwängler : Münchner Jb. f. bild. Kunst 1907. 13. skk ; A. Hekler : id. m. Taf. 2946; Kluge

—Lehmann-Hartleben: id. m. 2, 44, 3. sz.

; A. Minto : id. m. 51. 7—9. k. 2

6 R. Delbrück : Bildnisse röm. Kaiser 1914. 34—35. t. G. M. A. Richter : Greek, Etruscan and Roman bronzes. The Metropolitan Museum of Art 1915. 154. skk, 350. sz., A

. Minto : id. h. 50. sk. 5—6. k.