Folia archeologica 6. (1954)
Radnóti Aladár: Trebonianus Gallus ezüstlemez-mellképe
52 Radnóti Aladár eredeti alakjáról további megállapításokat tehessünk. A keskeny ajkak kettős ívelésű szájat zárnak össze. A felső ajkat gyér, rövidre nyírt bajusz borítja, amely a száj két szöglete mellett folytatódik, és csatlakozik a szakállhoz. A széles arcot haj és szakáll keretezi. A hajzat az alacsony homlok közepén benőtt és széles ívben zárja le azt. Az ívek két szélén függőleges vonalban keretezi az arcot, míg a halánték felett beszögellik ; majd a fül magasságában széles sávban folytatódik a göndörödő szakállban. A szakáll két oldalpásztában halad a fülcimpáig, itt erősen megvastagodva dúsabb növésben fedi az állat és az arc két oldalát. Ide csatlakozik a száj két szöglete mellett lenövő bajusz. A fül a pofaszakáll és haj között alacsony állású, a koponyához simul. A homlok felett a haj lapos domborításával tömegében érzékelhető. A fürtöket külön csomókba rendezve, már nem domborúan adja vissza. A hajnövésnek megfelelő rövidebb-hosszabb mélyített egyenes és íves vonalkázással érzékelteti a mellkép készítője a fürtöket. A koponyatetőn és tarkón a hajat már csak ritka, szabálytalan beböködéssel folytatta. A hajhoz hasonlóan domborította az állon a szakáll nagyobb tömegét is. A tömött szakállt az arcon és állon íves mélyített vonalkázással jelezte, amely a csomók növésének nagyjából megfelelt. Helyenként részletezi a hajzatot, így jellemző a bal fül mellett visszakunkorodó fürt körülhatárolt ábrázolása. A középkorú férfi arckifejezése gondolkodó, melankolikus ; az egész arcon jelenlegi állapotában valami gondterhelt töprengés ül; lehetséges azonban, hogy ez az összbenyomás csak a sérülések utáni rekonstruálás következtében állt elő. A brigetiói ezüstlemezből készült portré a szakirodalomban nem áll egyedül. A véletlennek tulajdonítható, hogy alig két évtized alatt a brigetiói mellkép a harmadik ilyenfajta emlék, amely a földből előkerült, míg korábban nem ismertünk hasonló darabokat. 7 Az első ezüstlemez mellkép, mely a közelmúltban látott napvilágot, a marengói kincslelet Lucius Verus-portréja (Piemonte, Italia). 8 A második, az 1939-ben talált aranylemezből készült Marcus Aurelius-portré, amelyet Avenches-ban (Aventicum, Svájc) egy római vízvezeték csatornájában fedeztek fel. 9 Ehhez a két darabhoz vehetjük a kopenhágai Thorwaldsen-Museum eddig részletesen nem ismertetett Antoninus Pius-fejét (XV. t., 4—6.). Ez utóbbi darab ugyan már több, mint száz éve van a múzeum birtokában, de a szakirodalomban kevéssé ismert ; lelőhelye is ismeretlen. 1 0 Technikailag elválik ettől a csoporttól Galba császár páncélos ezüstmellképe, mely öntött darab ugyan, de formailag mégis ide7 Szigorú különbséget kell tennünk az öntöttfém mellszobrok és a lemezből domborított darabok között. 8 Arch. Anz. 1936. 429, 1. к ; G. Bendinelli : II tesoro di argenteria di Marengo 1937, 11 skk ; 2—5 t. 5—8 k. /. Sieveking : Gnomon 14, (1938), 602 ; M. Wegner : Die Herrscherbüdnisse in antoninischer Zeit 1939, 248, 41 t. 9 Ur-Schweiz 3, (1939), 1. skk ; P. Schazmann : zschwAlt. 2, (1940), 69. skk. 25—26, 31. t., M. Wegner ."id. m. 169, 27. t. 1 0 Említi Gnomon 16, (1940), 20. t; P. Schazmann : id. h. 91. A portréról a felvilágosltásokat F. Schultznak, a kopenliágai Thorwaldsen-Museum igazgatójának köszönöm, aki szerint első említése : L. Müller : Musée Tliorwaldsen 3 m e part. sect. I— II. Copenhaque 1847. 154. No 1. A darabot a múzeum kézikatalógusa részére Fr. Poulsen határozta meg, mint Antoninus Piust. A szobor képe már megjelent : Photographische Einzelaufnahmen antiker Skulpturen. Serien zur Vorbereitimg eines Corpus Statuarum. Ser. V. Nr. 1488.
