Folia archeologica 6. (1954)

Barkóczi László: Római díszsisak Szőnyből

46 Barkóczi László Brigetióból több hasonló technikával készült páncéltöredéket ismerünk. Drexel

8 közli az 1924-ig ismert példányokat. Láng Nándor a brigetiói Dolichenum bronztárgyai

9 között több olyan darabot közöl, melyek szintén hasonló páncélzathoz tartoztak. Utoljára Radnóti Aladár foglalkozott a brigetiói bronz Mithras-tábla tárgyalásakor a votív képekkel, melyek szoros kapcsolatot mutatnak a díszpáncélokkal. Kétségtelenül beigazolódik a dunavidéki műhelyek létezése, melyek bronz votív táblákat készítettek, s bizonyos, hogy a brigetiói bronz Mithras-tábla is helyi műhelyből került ki.

1

0 Ez a meglehetősen ritka sisakfajta díszpáncélzathoz tartozott. A díszpáncélokhoz tartozó leletcsoportokaf Drexel

1

1 foglalta össze. Lelőhelyeik mindig katonai táborok, és e páncélok fegyvergarnitúrákhoz tartoztak.

12 A darabokon lévő feliratok szerint lovasok és gyalogosok egyaránt viselték. A brigetiói sisak legközelebbi analógiája a hedderheimi első sisak,

13 ahol a sisaknak két része maradt meg. Felépítésében azonos a szőnyi sisakkal, díszítésében azonban vannak elütő részletek. A silten itt is megtaláljuk az emberi arc kidolgozását. A sisaktaraj elől safejben végződik, a-sastollak hasonlóan vannak kidolgozva mint a szőnyi darabon. A taraj hátul ráfut a nyakvédő lemezre, és stilizált kígyófejben végződik. A szőnyi darabnál ugyanitt vadkan fejét találjuk, valamint a sisak két oldalán hiányzik a kígyóábrázolás. Darabunk díszítésben, valamint kidolgozásban az új straubingi lelethez kapcsolódik, és bizonyos, hogy egykorú is vele. A kígyó pikkelyes kidolgozása, a sastollak megmunkálása és a rovátkolások mind a straubingi lelethez kapcsolják sisakunkat.

1

4 Drexel a díszpáncélok korát a II. sz-ba helyezi. Harmadik századi rétegből még nem kerültek elő.

1

5 Korban a második századba kell helyeznünk a mi brigetiói sisakunkat is, dacára annak, hogy negyedik századi olvasztókemence mellől került elő. A sisakkal együtt előkerült ülő Mercurius is a második századból való. Radnóti Aladár a szőnyi Mithras-táblával kapcsolatban, mint már említettük, helyi műhelyre utal.

1

6 A felsorolt indokok valamint a közép-dunamenti votív lemezek összevetése alátámasztják ezt a meghatározást. Nem bizonyítható azonban még, hogy ebbe a körbe tartozó díszpáncélok is készültek-e pannóniai műhelyekben. Sőt feltehető, hogy a díszpáncélok kevés kivételtől eltekintve nem helyi készítmények, s a technikát helyben a votív táblák készítői veszik át. A nyugati tartományokban szórványosan fordulnak elő ezek a díszpáncélok, és így műhely szempontjából nem köthetők oda. Sok díszsisakot ismer az irodalom különböző lelőhelyekről, és származási helyüket tekintve a szerzők csatlakoznak Drexel véleményéhez részben a thraciai, részben pedig a bizantiumi eredetet tekintve. ч \ 8 Drexel: i. m. 58 skk. 9 F. Lang : Laureae Aquincenses II. (Diss. Pann. II. 11) 1941. 1

0 Radnóti : i. h., részletesen foglalkozik a votív táblák, illetőleg a műhelyek kérdésével, és rámutat a díszpáncélokkal való szoros kapcsolatra. 1

1 Drexel: i. m. Részletes irodalom u. o. 1

2 I. m. 62. 1

3 Mittheilungen über römische Funde in Hedderheim, I. (1894). —Fényképét közli újólag és röviden tárgyalja Karl Woelcke : Der neue römische Paradehehn aus Hedderheim, Germania, XIII—XIV. (1929—30), 152 1. 1

4 /. Ksim. H. Klumbach : i. in. 15. t. 10., 11., 17 t. 1., 18 t. 10., 11., 20. t. 1., 23. t. 1., 2., 25 t. 1., stb. 1

5 Drexel: i. m. 64., H. Klumbach, Germania 16., (1932), 58. 1

6 Radnóti A. : i. m. 137 skk. Részletes irodalom u. о.