Folia archeologica 6. (1954)

Csalog József: A balmazújvárosi Kárhozott-halom feltárása

40 Csalog József A földfal keleti oldalán földszín-különbség sem a »C«, sem a »D« vonal mentén nem állapítható meg. Itt a föld struktúrájának megváltozása, a mcgázás folytán való összetömörödés csak elvétve, szakaszokon ismerhető fel. Gondolom a halomnak ezt az oldalát nem érte annyira a zápor. A nyugati oldal »C« vonala fölötti feketébb humusz magyarázata fel­tevésem szerint az, hogy ezt a földet más helyről, új onnan megkezdett réteg­ből hordták ide. Esetleg olyan régi vízmosásos részről, ahol feketébb föld gyűlt össze. \ Felette tanulságos eredményekre vezetett a földfal nyugati oldalában látható »E« és a keleti oldalon lévő »F« és »G« rétegződés. »E«-nél »F«-nél és »G«-nél 1—3 cm vastag löszréteg volt megállapítható, mely egy-egy középütt 30 cm magas, szélein elvékonyodó, kb. 2 m széles fekete humuszrétegen feküdt. Ez a humuszréteg ugyanolyan színű volt, mint az alatta lévő 70 cm J? 6. ábra •4 vastag réteg, de lazább volt annál, és vékonyka szikes réteg is választotta el attól. Egy gödörből kihányt hümuszrétegnek kellett azt elképzelnem, melyet koszorúalakban a gödör köré terítettek. Tetejére azért került lösz­réteg, mert a gödröt beleásták a humusz alatti löszbe is, s az innen kiemelt sárga földet is elteregették a fekete tetején. A 3. sz. rajznak egybevetése az 1. sz. síkrajzzal megmutatja világosan, hogy miért rajzolódhatott ki a nyu­gati oldalon egy kúp, a keletin pedig kettő. Később % 3. sz. árok megfelelő helyén is megtaláltuk ezt a kidobált földből származó feltöltést. Fentiek felismerése után könnyű volt megtalálnunk a halom bázisa alatt, illetve a halom felhordása előtt a földbe beásott sírüreget: 2. sz. árkunk­kal egy 4 m széles négyszögletes gödröt találtunk, melynek hossza 4,2 m volt. A környezeténél sokkal lazább és egynemű, legfeljebb kissé hantos fekete töltelékföld tanulsága szerint. Ennek a gödörnek a mélysége 70 cm volt ; ugyanannyi, mint azé a humuszrétegé, mely a lösz altalajt a temetkezés idején fedte. A leírt nagy gödör aljának közepén találtuk meg a sárga al­talajba ásott, felül 110, illetve 100x185 cm-es, alul 104—90x182 cm-es 85 cm mély, 265°-ra keletelt sírkamrát (7. ábra). A sírkamra helyét a lösz altalaj nívójában a lefedésre használt hasított tölgyfapalló darabok jelezték. Ezek könnyen megállapítható módon két rétegben fedték a sírkamra száját. Az első sor palló a 4. sz. rekonstrukciós rajznak megfelelően keresztben feküdt a nyíláson, a második sor a sír hosszá­ban takarta az előbbit. A pallódeszkák átlag 10 cm vastagok és 25—40 cm szélesek voltak. Hosszuk nem volt pontosan megállapítható, mert mállott állapotban középen mind eltörött, »V« alakban a sírüregbe beszakadt, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom