Folia archeologica 6. (1954)
Hegedűs Gyuláné: Egy herendi művezető emlékezései
188 Hegedűs Gyuláné mint egyedüli vevőnek az egész üzemi berendezés, a gépekkel együtt, tulajdonába ment át. Ullrich Károly közel 50 éves munkásságának eredménye igen tipikusan mutatja a kapitalizmus kérlelhetetlen törvényszerűségét : a nem versenyképes kisüzemek pusztulását. Bukása után Bodrogkeresztúron élő fiának fazekasműhelyébe vonult vissza, ahonnan egy év múlva Fischer Emil levele Herendre hívta. 1931 május 1.-én lépett ismét a Herendi Porcelángyár kötelékébe, ahol 70 éves koráig művezetőként dolgozott. Ullrich 13 évi működése számos technikai újítás bevezetését, külföldön nyert tapasztalatainak gyakorlati alkalmazását jelentette a herendi porcelán gyártásánál. Ullrich vezette be a külföldről akkor még készen érkezett porcelán massza tisztítását is. A zsákokban szállított, gyakran szennyeződött nyersanyag okozta selejtes árut így a minimumra csökkentette. Elsőnek alkalmaztatott női munkaerőt is a gyárban. A finoman áttört készletek, dísztárgyak nőkorongozói az ő tanítványai voltak. A tányérok és lapos tálak rin. rákorongolásánál használt, addig lábbal hajtott korongokat villanyerőre építtette át. Ullrich Károly 11 éves korától 70 éves koráig dolgozott a kerámiaiparban. Ez alatt az idő alatt sokirányú szakmai tapasztalatra tett szert, amely jórészt szorgalmának és igyekezetének tulajdonítható. Nem törték meg azok a kudarcok, amelyek élete folyamán érték. Sorsa tipikus a századvég és a század első felében élő műiparosra, aki tehetségének és szorgalmának gyümölcseit nem élvezhette a hazai hanyatló kapitalizmus gazdasági és társadalmi viszonyai miatt. Hegedűs Gyidáné