Folia archeologica 6. (1954)
Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei
180 Mihalik Sándor így próbálkoznak s munkálkodnak a regéczi porcelán gyárában, mely egyre tökéletesedik és terebélyesedik. Személyzeti státuszuk létszáma két év alatt 1832-re, négyről kilencre nő : Híittner Mátyás direktor mellé — ahogy helyi szokás szerint mondták — egy »Contralor«-i állást szerveznek, s ezt Haisel (Heyszl) Antallal, a gyárigazgató vejével töltik be. 3 3 A számadó továbbra is Dutsay. Masszaőrlő Kolosy György, a törős molnár Segdinszki József. Bárány Mihály a kocsis és a három fábrikai munkás : Kiss András, Király István és Menyhér Pál. 34 1 A telkibányai fabrikánsoknak kifizetett összeg ebben az évben 12 324 forint és 21 krajcár. 3 5 Mióta a regéczi herceg a gyárát megépítette és a magyar porcelán kialakításának programját magában kidolgozta, tudatosan megfogalmazott igazi célja szerint arra törekedett, hogy a legelső magyar porcelángyár ne váljék a bécsi gyár vagy a cseh műhelyek epigonjává. Az 1831. évi leltárban említett kínai modorú sálkák, tejeskannák és tejesfazekak igazolják : nem feledkezett meg arról sem, hogy a porcelán igazi őshazája Kína. Az ugyanott említett meisseni tejesköcsög és a török korsó szintén hiradói annak, hogy a regéczi gyárnak programos célja volt számot adni az osztrák és cseh földeken till eső világról is. Sokoldalú és sokfajta ábrázolásban akarta bemutatni a porcelán színes, pompás művészetét, s minél jobban és gazdagabban emelni a magyar kultúrát. E törekvésében segítséget kapott gróf Széchenyi Istvántól is, ki nemcsak személyes baráti alapon támogatta, de azért is, mert politikai gondolatába 1 amúgy is bele illett, hogy maguk a nagybirtokosok legyenek a kapitalista nagyipari üzemek tulajdonosai is. 1832-ben tett angliai útján az állandó híd és a gőzhajózási problémákon kívül behatóan tanulmányozta a gyárakat, kereskedéseket és találmányokat a »ködös napok, de tiszta ész« országában. Sokat vásárolt ismerősei számára. Egy »Angliában lakó fő asszonyság« jó ízlését használta fel, hogy Breczenheim számára edénymintákat választott s rendelt, 3 6 az Angliában e részben tett némi kiadásokkal együtt 486 Frt értékben. Ezeket az Angliából származó »külömbféle cserépedény-mustrákat« úgy kellett azután Trieszten át — jóformán — becsempészni az országba. 1833 november 1-én »A Nagy Méltóságú Magyar Királyi Helytartó Tanácsnak legalázatosabb szolgája, gr. Széchenyi István« — »Herceg Breczenheim 3 3 A telkibányai református egyház anyakönyvei Heysel Antalt 1828-ban Directornak említik. Pandák István és Szakáts Mária fiának, Györgynek 1831-ben történt keresztelőjénél — 1828-cal szemben — Hüttner Francisca már Heizli Antal feleségeként szerepel. 3 4 Hüttner fizetése és járuléka változatlan. Haisel évi 200 frt készpénzt, 6 kila tiszta búzát, 18 kila kétszerest, ugyanannyi gabonát, 12 kila árpát, 20 kila zabot, 3 hordó bort és 36 mázsa szénát kap. Kolosy és Segdinszki fizetése (fejenként) 96 frt, 6 kila búza és 18 kila gabona. Báránynak 43 forintot, 3 kila búzát, 18 kila gabonát, 1 ujast, 1 ujatlant, 2 pár új csizmát, 1 fejelést, 1 kalapot és 1 nadrágot adnak. A három munkás fizetését fejenként 53 forintban, 3 kila búzában, 18 kila gabonában, 2 új csizmában és 1 fejelésben szabták meg — az Orsz. Levéltárban levő »A S. N. Pataki Salarialis Status 1832-re« szerint. 3 5 »A Tállyai Perceptoratus Generalis Extractussa pro Anno 1832«. O. L. —• Havi részletezések szerint : jan. 753,50, febr. 350, márc. 1067,37., ápr. 1132,5, máj. 1436,55, jún. 1383,35%, júl. 1234,7 7s, aug. 344,38 У 2, szept. 400, okt. 995,33, nov. 2522 frt 35 krajcár. 3 6 Gróf Széchenyi István levelei (Majlátli Béla összegyűjtésében). Budapest, 1889. I. kötet, 483—484.
