Folia archeologica 6. (1954)
Mihalik Sándor: A magyar porcelángyártás kezdetei
174 Mihalik Sándor íme, nem is telik el két év és a Rókavadásztársaságba egybesereglettek köréből így emelkedik, így nő ki két férfiú, kikben a »valami fontos hasznot mégis csak hajthat hazánkban« bizonytalan gondolat már cselekvő tetté tudatosodik. Áldozatukból és hazafiúi szeretetükből így valósul és teremtődik meg az Akadémia, a magyar tudományosság nagy motorja és a regéczi porcelángyár, a magyar porcelán, iparművészetünk szépséges nemzeti kultúrkincse. De Breczenheim a gyár megépítésével nemcsak támogatta a magyar porcelán gyártásának elindítását, hanem évek hosszú során át további áldozatokkal merészen meg is oldotta a magyar porcelán gyártását és jelentékenyen segítette is erőre kapását. 1826-ban 760 forint és 25 krajcárt, 1 2 1827-ben pedig 4483 forint 52 krajcárt juttatott a »Fábrika költségére«. 1 3 Ezen támogatásokat és áldozathozásokat látva, midőn a regéczi porcelángyár alapítását részben főúri tőkés üzleti vállalkozásnak minősítjük, nem feledkezhetünk meg Breczenheim végrendeletének ezekről a szavairól sem : »mindenki meggyőződhet afelől, hogy uradalmaimnak ily lábra való hozása, melyen azok jelenleg (1840) állanak, egyedül nagyszerű áldozatokkal párosítva munkás fáradozásaimnak tulajdonítható légyen.« A sárospataki és regéczi uradalmak havonként készült »generális extraktus«-aiban szereplő feljegyzésekből nyomon követhetjük a regéczi porcelán sok menetének, gyártásának fázisait, a legrégibb magyar porcelánkészítés izmosodását, fejlődését. Ezek szerint az 1827. év első hónapjában csupán 5 forintot fizettek még csak ki a regéczi porcelánt gyártóknak, illetőleg —ahogy őket ezek a számadások nevezik — a »T(elki) Bányai Fabrikánsok«-nak. De márciusban már 200 R forintot, áprilisban 18 Frt 10 kr-t, májusban 841 Frt 15 kr-t kapnak. Júliusban a »T. Bányai Fabricansok Contójára« címen történik a "340 Frt 9 kr-ös kifizetés, augusztustól kezdve ismét a T. Bányai Fabrikánsok kapnak 756 Frt 2% kr-t, szeptemberben 365 Frt 21 kr-t, októberben 680 Frt 42 8/.. kr-t, novemberben 100 Frt-ot és decemberben 1177 Frt 12 kr-t. Fontos adalékok, kétségtelen nyomai és bizonyítékai, hogy 1831 előtt (mely évtől ismerjük csak, illetőleg ez időtől fogva maradtak fenn a regéczi porcelángyártás első tárgyi emlékei) már fejlett, rendszeres munka folyt a regéczi porcelán műhelyében, gyárilag és módszeresen folyt a termelés. Es ez annál különösebb, mert az 1827-re előirányzott »A S(áros) N(agy) Pataki és Regétzi Uradalmak Salarialis Deputatualis Personalis Státusa«-ban (az uradalmakban és vállalatokban dolgozók személyi kimutatásaiban) nyoma sincs egyetlenegy regéczi porcelánt gyártó személy beállításának, vagy azok költségei előirányzásának, holott a Telkibányán lévő regéczi porcelángyárban a munka egész éven át javában és szervezetten folyik. 1 4 Az 1828-as év,az előbbivel szemben már az egyenletesebb, céltudatosabb s jobban elosztott termelésé. A márciustól reánk maradt kimutatások szerint 15 márciusban 222 Frt 30 kr-t, áprilisban 338 Frt 30 kr-t, májusban 391 Frt 1 2 »Kész Pénz béli Bevételnek, Kiadásnak és Tiszta Jövedelem Summájának specifieatiója pro Anno 1826.« Orsz. Levt. 1 3 »Generalissimus Extractus Kész pénzrül egész 1827 i k Esztendőre szóllo«. O. L. 1 4 A generalis extractusok és a personalis státus az O. L.-ban. Ugyanott az 1827 január 9-én készült (1827-re szóló) »Holz Specification« is, melynek 5. tétele alatt irányozták elő a porcelángyár faszükségletét és a »Sehlem werk« részére szánt anyagokat. 1 5 Helytartótanácsi Dep. Commerc. 1828. Fon« 15. pos. 172. O. L.