Folia archeologica 6. (1954)
Rózsa György: Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez
Ikonográfiái kérdések 163 ábrázoltat. A metszeten derékig látható, hosszú bajú, bajuszos és szakálltalan férfi homlokát ráncolva balfelé tekint. Fején tollforgós kucsma, vállán párducbőr kacagány. Bal kezében rövidnyelű fokost tart. Mihalikkal egyetértésben ezt a képet is ki kell zárnunk a meghatározott személyt ábrázoló arcképek sorából. Ez a festmény is több példányban maradt ránk. 3 3 A harmadik Rákóczival kapcsolatba hozott Kupezky kép olajfestmény, amely Keglevich István tulajdonában volt (Х1ДП. t. 4.). Csak a Magyar Történelmi Képcsarnok régi fényképéről ismerjük. Mihalik sem említi. 34 Reprodukciója ezúttal jelenik meg először. 3 5 Derékig látható az ábrázolt, jobb keze csípőn, a balban buzogányt tart. Feje fedetlen, hosszú haja és hegyes bajusza van. Álla borotvált. Ruházata fehér ing és prémes kabát. Ä reprodukció alapján ítélve lehet Kupezky műve, de sem első, sem második Rákóczi Ferenc hiteles arcképeihez nem hasonlít. 3 6 így — bár a három tárgyalt kompozíció közül ez a leginkább pörtrészerű, — a Rákóczi-képek sorából ezt is ki kell rekesztenünk, és ismeretlen (magyar?) férfi képmásaként kell nyilvántartanunk. Kupezky állítólagos »Rákóczi«-képeinek esete tipikus példája a könyvről könyvre vándorló ikonográfiái tévedések szívósságának és annak, hogy milyen könnyen keletkeznek belőlük téves következtetések. * A Napoleon hódító törekvései ellen szövetségre lépett uralkodók, Ferenc osztrák császár és magyar király, I. Sándor orosz cár és III. Frigyes Vilmos porosz király 1814 őszén, a bécsi kongresszus alatt ellátogattak Pestre. Látogatásuknak Pest vármegye emléket kívánt állítani, és ezért még ugyanabban az évben megbízta Szentkirályi László első alispánt, hogy gondoskodjék az esemény méltó megörökítéséről. 3 7 Az alispán erre vonatkozó javaslatát az 1816. március 19-i közgyűlésen tette meg. Azt javasolta, hogy Peter Krafft tal készíttessenek reprezentatív arcképet. A képre vonatkozó feljegyzésekből kiderül még, hogy az alispán 1816. június 5-én bemutatta a kép vázlatát. A király a megye iránti »különös kegyelemből« ült is a képhez, amely ugyanazon év december 15-én érkezett meg Pestre. A művész 200 konvenciós aranyat kért munkájáért, amit a közgyűlés meg is szavazott neki. 3 8 A megrendelésben szerepe volt Szvetics Jakab kamarásnak is, aki Krafft későbbi magyarvonatkozású munkáinál is közvetítő szerepet játszott. 3 9 A nagyméretű festmény 1951-ben —- a megyeháza bombázások elől Pomázra menekített festményanyagával együtt — a Magyar Történelmi 3 3 Straliov, premontrei kolostor : Safarik : i. m. 125. — Gotha, hercegi múzeum : Safarik : i. m. 100. 1. — Egy későbbi másolata Debrecenben a Déri Múzeumban. 3 1 Safarik : i. m. 94. (mint II. Rákóczi Ferenc képét említi, de nem látta). 3 5 Angyal: i. m. 2. köt. 274. lap után és Márki : i. m. 3. köt. 680. lap után Csema Károly átdolgozásában közölték. 3 6 Kampis A. : II. Rákóczi Ferenc arcképeiről. Rákóczi Emlékkönyv. 2. köt. 88. (helyesbíti a tévedést). 3 7 Budapesti 2. sz. Állami Levéltár (volt Pestmegyei Levéltár). Pestmegyei Közgyűlési Jegyzőkönyvek. 1814 : 3219. sz. — Kelényi B. Ottó: A Szent Szövetségben egyesült uralkodók látogatása Buda-Pesten. Városi Szemle. XVI. (1930) 1415. Kelényi nem ismerte fel az esemény és Krafft festménye közötti összefüggést. 3 8 IT. о. 1816: 1029, 2082, 2682, 3483, 4543. sz. 3 9 U. о. 1822 : 1933. sz. — Szvetics röpirata Krafftnak a Múzeum számára festendő képeiről: Országos Levéltár. Széchenyi család levéltára. I. 13. II. 119. — Esztergár L. : Kazinczy és Krafft Péter Zrínyi képe. Művészet. IV. (1905) 64—7. 11*
