Folia archeologica 6. (1954)

Rózsa György: Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez

Ikonográfiái kérdések 161 felelt volna, hiszen részletesen foglalkozott a különböző uralkodókhoz, így többek között Nagy Péter cárhoz fűződő viszonyával.

1

9 Három Kupezky-képpel került kapcsolatba a Rákóczi név. Az egyik, a »Kuruc vitéz«, a mester egyik legszebb műve, a Zichy-gyűjteményből jutott a Fővárosi Képtárba, majd a Szépművészeti Múzeumba (Х1ДН. t. 1.). Derékig látható, hosszú hajú és bajuszú, őszszakállas, marcona férfit ábrázol, aki összehúzott szemmel kissé jobbfelé néz. Bal kezével kardja hüvelyét ragadja meg, míg jobbjával kardját készül kirántani. Felső testét páncél takarja, vállára piros béléses kacagány borul.

2

0 A kép több, legfeljebb kisebb részletekben eltérő példányban ismert.

2

1 A Rákóczi Ferenccel való azonosítás P. Westermayernek Kupezky halála után, a XVIII. század második felében keletkezett rézmetszetére vezethető vissza.

2

2 A metszet feliratából — amelynek életrajzi adatai egyébként nem pontosak —- az derül ki, hogy rajta I. Rákóczi Ferencet akarták ábrázolni. Mihalik a következő érvekkel bizonyítja be, hogy a kompozíció nem I. Rákóczi Ferencet ábrázolja: 1. Rákóczi 1676-ban halt meg, Kupezky viszont 1667-ben született. így a festőnek 9 éves korában kellett volna megfestenie a képet. 2. A kép 50—55 éves férfit ábrázol ősz hajjal, Rákóczi viszont 31 éves korában meghalt. 3. Az ábrázolt nem azonos a sárospataki képen látható személlyel, aki pedig kétségtelenül I. Rákóczi Ferenc. 4. Az ábrázolt »kosztümje éppenséggel nem fejedelmi egyénhez méltó«. — Mihalik érvei kétségtelenné teszik, hogy a kép nem I. Rákóczi Ferencet ábrázolja. Üzleti érdek magyarázza az elkeresztelést és annál kevesebb akadálya volt ennek, mivel a metszet keletkezésekor sem az »ábrázolt«, sem a festő nem élt már. Az Artaria-eég, amely a rézmetszetet kiadta, jobban megtalálta számítását, ha a metszetet — nyilván elrettentés céljából — a nagy szabadsághős apjának képeként hozta forgalomba, mintha egyszerűen »Tanulmányfej« vagy »Kuruc vitéz« címmel dobja piacra. Az eredeti festmény nem is készült arcképnek, inkább egy jellegzetes típust megörökítő ideálportré, amely már a zsáner határát súrolja.

2

3 Megjegyzendő, hogy a Mihaliktól idézett, hiteles 1

9 J. Ch. Füssli : Leben Georg Philipp Rugendas und Johannes Kupezki. Zürich, 1758. — Szövegét 1. Safarik : i. m. 227—242. 2

0 Olajfestmény, vászon. — 94x75 cm. — Az Ernst Múzeum kiállításai. XIII. Első csoportkiállítás. Bp. 1913. 13. lap. — Budapest Székesfőváros Gróf Zichy Jenő Múzeumának katalógusa. Bp. 1923. 63. sz. — Safarik : i. m. 89—90. 142. — Kupezky és kortársai kiállítás. Országos Szépművészeti-Múzeum. Rendezte Garas K. Bp. 1954. 6, 19.1ap 23. sz. — (Mind kuruc vitézként közlik.) — Mihalik tévesen azt írja, hogy a kép azonos a nürnbergi városháza példányával, amely később a Germanisches Museumba került. Múzeumi és Könyvtári Értesítő. V. (1911) 23. 2

1 Nürnberg, Schrag-gyűjtemény : Safarik :. i. m. 117. — Turbánnal a nürnbergi Germanisches Museumban : Safarik: i. m. 115—6, 119—121. 2

2 Felirata : FRÄNCISCUS RAGOCZY, Transilvaniae Dux, Pater Francisci Leopoldi, ex Capite Criminis Perduellionis LEOPOLDO I

m

o Imperatore regnante post fugám Neostadii 30'™ Apr'is 1703 damUati. Nat: 1644 vita privata obiit 1681.« — Jelezve : »Kopezky pinx. — P. Westermeyer sc.« — Adressz : »In Wien bey Artaria Compagnie.« —.Rézmetszet. — 26,4x21,1 cm. — Magyar Történelníi Képcsarnok lt. sz. 3718. —Safarik : i. m. 217. — H. W. Singer : "Allgemeiner Bildniskatalog. Lpz. 1930—1936. 74924—5. sz. — U. Thieme—F. Becker : Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Lpz. 1907—1950. 35. köt. 449. (mind mint I. Rákóczi Ferencet említik.) 2

3 Hasonló elkeresztelésekre v. ö. : Vayer L. : Rembrandt és »Rákóczi«. Magyar Múzeum. 1945. 80—87. — U. ő. : Mégegyszer Rembrandt és »Rákóczi«. Magvar Múzeum. 1947. 35—40. 11 Folia Arch. VI. — 9998