Folia archeologica 6. (1954)
Rózsa György: Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez
158 Rózsa György festményének felhasználásával készült 5 (Х1Д. t. 2.). A Képcsarnok festményén ugyanazt a férfit láthatjuk, de egész alakban. Megegyezik a beállítás, a balkéz tartása, a hajnak az arcot körülvevő vonala, az orr finom hajlása, a vastag száj, a bajusz formája és a szúrós tekintet. Még a bal kéz kisujján viselt gyűrű is megtalálható mindkét képen. Az eltérések lényegtelenebbek. Az Ernst-féle festményen — valószínűleg a másoló kényelmére — elmaradt a csípőretett jobb kéz, aminek pedig a kivágás mérete szerint rajta kellene lennie, és a fej kissé balra hajlik. A feltűnően vastag prémmel díszített mentének a jobb vállon látható két gombja hegyes, a mentekötő zsinórnak a csomóból kiálló végei hosszan lelógnak. A Képcsarnok képén a mellet nem lánc, hanem zsinór szeli át, és nincs meg a háttérben a függöny zsinórja. A Magyar Történelmi Képcsarnok képe Enea Lanfranconi gyűjteményéből származik. A Magyarországra telepedett olasz származásii mérnök metszetgyűjteményét még életében a fővárosnak adományozta, könyv- és magyarvonatkozású festményanyagát halála után szerezte meg az állam a Nemzeti Múzeumnak. Az átvételkor, 1895-ben felvett jegyzékben képünk még ismeretlen férfi képmásaként szerepelt.® Később Batthyány Boldizsár neve kapcsolódott hozzá. 7 Ugyanebből a gyűjteményből azonban a később levágott felirat bizonysága alapján ismerjük az 1590-ben meghalt Batthyány III. Boldizsár arcképét. 8 Ez és az 560. számú kép nem ugyanazt a férfit ábrázolja. További adatok felbukkanásáig tehát a Magyar Történelmi Képcsarnok 560. leltári számú festményét ismeretlen férfi arcképeként kell nyilvántartanunk, valószínűleg a Batthyány családból. A 1 ,anf ranconi-gyűjteményből származó sorozat ugyanis egy Batthyány kastélyból, esetleg Rohoncról származó ősgaléria. Legrégibb része, így az 560. számú kép is, a stílus és a viselet tanúsága szerint a XVII. század közepén keletkezett. 9 Természetes, hogy ha a Magyar Történelmi Képcsarnok képén ábrázolt férfi ismeretlen, akkor a felhasználásával készült Ernst-gyűjteménybeli festményen ábrázolt személyt sem ismerjük. De a két kép közötti eltérések, érdekes módon, ismét Zrínyi Miklóshoz vezetnek bennünket. Az elveszett olajfestmény néhány részlete, mint a mellen áthaladó lánc, a mentekötő zsinórjának hosszú végei, a jobb váll hegyes gombjai olyan feltűnő módon egyeznek a párizsi Balthasar Moncornet (kb. 1600—1668) kiadásában megjelent és Zrínyit ábrázoló rézmetszet megfelelő részleteivel, hogy fel kell tételeznünk, hogy az állítólagos »Zrínyi«-arckép festője ismerte a metszetet 1 0 5 Olajfestmény, vászon. — 222x139 cm. 6 Országos Szépművészeti Múzeum irattára. 1895/140. sz. A jegyzék 571. sz. 7 A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Bp. 1907. 29. lap 12. sz. — Lehel F. : Magyar művészet a török világ idején. Bp. 1913. 6, 23. kép.— Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. IV. Magyar Történelmi Képcsarnok. Bp. 1915. 53. — A Magyar Történelmi Képcsarnok" katalógusa. Bp. 1922. 21. 8 Olajfestmény, vászon. — 223x140 cm. Lt. sz 561. — A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. 20. lap 12. sz. (az ábrázolt téves meghatározásával). — Lehel : i. m. 37. kép. (mint Batthyány I. Boldizsár). — Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum állagai. IV. 53—4. — V. ö.: Nagy I. : Magyarország családai. Pest, 1857—1868. l.köt. 242. —• Akép valószínűleg egykorú eredeti után készült későbbi másolat. 9 V. ö. : Zichy I. ; Lórántffy Zsuzsána állítólagos arcképe. Bp. 1943. 5. 1 0 Francia nyelvű felirata 7 sorban főleg a dédapa hősi halálával foglalkozik. Kezdete : »NICOLAS ESDRIN Comte de SERIN Hongrois de nation General des armées de l'Empereur en Hongrie contre des Turcs .. .« — Jelezve jobbra lent : »Balthasar Moncornet ex. auec priu. du Roy.« — Rézmetszet. — 23x16,8 cm. — Magyar Történelmi Képcsarnok lt. sz. 4688. — Széchy : i. m. 1. köt. címkép. — Gerevich T.—Genlhon I. : A magyar történelem képeskönyve. Bp. 1935. 150. (képe).
