Folia archeologica 6. (1954)
Huszár Lajos: Kiadatlan középkori magyar pénzek
122 Huszár Lajos E kis érem nyilvánvalóan a C. 338. sz. dénár obulusa. Ez a denártípus 1532—33. években került kiverésre K—B jeggyel, és abban különbözik Szapolyai János 1526—30. években kibocsátott denáraitól, hogy e két évben készült vereteken nincs szívpajzsa a címernek. Hasonló címerképet mutat a leírt obulus is. E C. 338. sz. dénárnak eddig egyáltalán nem volt ismeretes obulusa, ezzel tűnt elő a dénár veretési idejének legalább az egyik évéből származó obulus veret. A verdejegy К betűje szerint mind a dénár, mind az obulus körmöci veret, de itt egy különös esettel állunk szemben. Ugyanis Körmöcbánya 1529 őszétől 1532 okt. haváig volt János hatalmában, ezután Ferdinánd uralma alá került a többi bányavárossal együtt. így az 1532. évi veret János nevére még érthető, de az 1533. évi körmöci jegyű dénár és obulus János nevére eléggé rejtélyes jelenség. E rejtély indokolt megoldását nem tudjuk adni, de két feltevés is felvethető magyarázatként. lehetséges ugyanis, hogy esetleg előre elkészült verőtövekkel történt az 1533. évi pénzek kiverése még 1532-ben, de elképzelhető az i§, hogy talán másutt verték az 1533. évi vereteket körmöci jeggyel a bányavárosok elvesztése után. 1 4 Végleges választ erre a kérdésre csak hiteles bizonyítékok felmerülése esetén lehet majd adni. Mindenesetre az obulus előbukkanásával az 1533. évi К— В jegyű pénzek veretésének ténye újabb megerősítést nyert. E tíz érem számottevő módon egészíti ki középkori pénzverésünk képét. Két teljesen új típussal gazdagodik Hl. András pénzverése, és a vegyesházi pénzek időrendi kérdéséhez újabb lényeges adatokat és kiegészítéseket nyújtanak. Attól még sajnos messze vagyunk, hogy az Árpád-kori pénzeink időrendjének megállapítására lehetne gondolni, még az egyes uralkodók között sem lehet teljes bizonyossággal szét osztályozni az ismert anyagot, de az Anjouk korától kezdve az időrendi meghatározás keresztülvihető és sürgető feladat. Ezért kell alapos vizsgálattal közölni minden új fajt, mert ezek érezhető hiányokat pótolnak ki a felállított vagy felállítandó időrendben, és kétségtelen, hogy a kronológiai kérdések megoldásánál a hibrid veretek is igen jelentős segítséget nyújthatnak. Középkori pénzverésünk jellegzetes tünete — az évenkénti pénzkibocsátás és pénzbeváltás — okozza, hogy újabb és újabb fajok felbukkanásával állandóan számolni lehet, de attól mindenképpen óvakodni kell, hogy egyszerű bélyeg változatokat vagy verési hibából eredő eltérő példányokat új fajnak tüntessünk fel. Ez a hiba, sajnos, néha a Corpus-ban is észlelhető. Nyilvánvaló, hogy az új fajok gyarapodása és a verdejegyek rejtélyének lassú feloldása előbb-utóbb szükségessé teszi különösen a Corpus második részének teljes átdolgozását és kiadását. Ennek érdekében kell tovább folytatni a hasonló természetű előmunkálatokat. Huszár Lajos 1 4 Huszár Lajos : János király denárai, Num. Közi. L— LI. (1951—52.). 44.
