Folia archeologica 6. (1954)

Méri István: Árpád-kori pénzváltó mérleg

114 Méri István A fentiek alapján a mérleg óbudai használatát a budai vár megépítése előtti időre tehetjük, s így a tatárjáráskor kerülhetett a földbe.

4

1 Az Árpád-kori Budának ez a különlegesen érdekes gazdaságtörténeti emléke nemcsak nálunk, hanem — tudomásom szerint — e korból külföldön is példa nélkül áll. Benne a királyi jövedelem egyik forrásának tárgyi emléke maradt ránk. Az ország gazdasági romlásának idején használták, amikor az évi kényszer-pén^beváltással nemcsak a király húzott igen nagy hasznot,

42 hanem •— különösen a pénzverésnek e korban meginduló bérbeadása

4

3 által — a pénzváltók kapzsiságánakis mind tágabb tér nyílott. Utóbbiakra ez idő tájt még fokozottabban illik az, amit a Képes Krónika I. Béla pénzverését dicsérve a pénzváltókról mond : »Mert nem engedte, hogy a kereskedők és pénzváltók a fösvénység átkos kapzsiságával az egyszerű és paraszti emberektől fölösleges hasznot szedjenek össze. Mert ez az az ok, amely leginkább szokta a népeket a szegénység és nélkülözés veszélyei elé sodorni... <<

4

4 Méri István 4

1 Nyilván közelebb vinne a fenti kérdések megoldásához a mérleg lelőhelyén * végzett ásatás. Éppen ezért, ha az óbudai városrendezés során e tájon ásatásra vagy kutatásra lehetőség nyílik, szem előtt kell tartani e nem mindennapi lelet által felvetett szempontokat is. 4

2 A pénzbeváltásból származó kincstári jövedelemre 1. Hóman B. : i. m. 417., 424., 434. 4

3 L. Hóman B. : i. m. 461. skk. 4

4 Erdélyi László: Krónikáink magyarul, Szeged, 1943. 176; vö. Hóman В.: i. m. 219—221. — Munka közben sok becses adatra hívta fel a figyelmemet Szabó György, akinek e helyen köszönöm meg segítségét.