Folia archeologica 6. (1949)
SAÁD ANDOR ÉS NEMESKÉRI JÁNOS: A SZELETA BARLANG 1947. ÉVI KUTATÁSAINAK EREDMÉNYEI
SAÀD—NEMESKÉRI: A SZELET A BARLANG 1947. ÉVI KUTATÁSAINAK EREDMÉNYEI IS anyagot gyüjtöttünk. Ez az anyag a fenti problémát nem tisztázta ugyan, de véleményünk szerint mégis megállapítható, hogy a Szeleta solutréenjében és pedig főleg korasolutréenjében a primitiv csonteszközök nem is annyira ritkák, amint azt régebben feltételezték. Kadic dr. idézett művében csupán néhány „kiskevélyi pen. gét" említ meg, mint csonteszközöket és a feltört és lecsiszolt barlangi medve corticalisok kapcsán kifejezetten csonteszközről nem értekezik s részletesen kifejti azt is, hogy bár több ilyen corticaiison ütés nyomai is észlelhetők, az egész felületen koptatott és lecsiszolódolt csonttöredékek vízben való hömpölygetése útján, tehát természetes módon nyerték ezen jellegzetességüket. Ha emberkéztől erednének ezek a kopá. &эк, úgy azok csak bizonyos helyekre, íőleg az élekre és hegyekre szorítkoznának, minthogy tudvalévőleg az ősember csak ezeket a részeket használta. Ennek ellenére megemlíti Kadic dr., -hogy egyesek mégis ember által használt corti«calisokra is gondolnak és ez a kérdés még nincsen teljesen lezárva. A fentiek előrebocsátása után áttérünk az 1947 október havában végzett kutatásaink eredmenye.nek ismertetésére. Az ásatásokat a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége és Miskolc Város által a Borsod Miskolci Múzeumnak adományozott 1000—1000 Ft-os ellátmánya tette lehetővé. Ásatásainknál dr. Kadic Ottokárnak 1915•ben kiadott és már említett alapvető művére támaszkodtunk a munkaterületek és a szintek megjelölésénél. Ezért utalunk Kadic művének alaprajzira és megfelelő szelvényeire. Nagy segítségünkre volt a Kadic dr. által a barlang falán az ásatás megkezdésekor végighúzott kátrányvonal, mely még mindig jól látható és a «barlang eredeti szint magasságát jelölte az 1S06. évi állapotnak megfelelően. Dolgozatunkhoz mellékelt alaprajzunkon >(1. kép) a régebbi ásatások területei nincsenek feltüntetve, A barlang szakaszai Kadic dr. beosztásában a következők.: A. a barlang bejárata. B. a barlang előcsarnoka. C. a barlang főfolyosójának elülső része. D. a barlang főfolyosójának hátulsó része. -E. a barlang oldalágának elülső része. F. a barlang oldalágának hátulsó része, eseppköves üreg a barlang végén. 1. kép — Fig. 1. Az egész barlang az említett alaprajzom 2 méteres négyszögekre van felosztva és számozásuk szakaszonként 1-től kezdődik. A szintmagasságok fél méteres beosztásúak. Legelőbb azokat a négyszögeket kerestük fel, melyek a barlang rétegsorozatának jelenleg található legmagasabb szintjének feleltek meg. Ilyen formán megállapítottuk, hogy a C, 19, 23, 24, valamint az ettől hátrább eső C. 38, 39 négyszögek eddig a Kadic f. vonaltól csak 1 m, mélységig lettek felásva. Az előbbi területe® 1.0 m-től 1.80 m-ig, az utóbbinál pedig 1.0 m-től 1.50 m-ig ásattunk. A mélység a Kadic által jelzett III. és IV. szintnek felel meg. Paleolithot nem találtunk, ellenben a C. 38^ négyszögben egy bőrlyukasztót és számos, primitiv használati tárgynak látszó barlangi medve corticalist gyüjtöttünk. Tűzhelynyomok csupáa bekormozott mészkő törmelékek nyomán voltak megállapíthatók. Fauna kizárólag barlangi medve. A csöves csontok zöme fel van hasogatva és régi törést mutat. Háromnapos munka után az előcsarnoknak a mellékággal szomszédos területére mentünk át, a B. 13, 22, 31, 32, 41, 42, 50, 51 és a*
