Folia archeologica 6. (1949)

FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN

ÍÚ FOLTINY: Â LAÜSÍTZÍ KULTÜRA NtfÖMAI SZEGfclS KÖRNYÉKÉM kultúrájának hatásait mutató — szomolányi

110 temetőben és a nem hiteles ásatásból származó sajógömöri

11

1 bronzleletben. Külföldről Gemeinlebarnból

11

2 és Jordansinühlről

11

3 ismerjük. A kúpos fejű, meghajlított szárú tű (XX. t. 4.-Dorozsma, 6. sír) szintén a bronzkor végére jellemző. Hasonlót közölt Tompa Füzesabonyból.

11

4 A megyaszói

11

5 példányok vékonyabbak és csavartszárúak. Ugyancsak a bronzkor második felében gyakoriak a bronzgombok (XXIV* t. 5., 1LKiskundorozsma, 17. sír), amelyeket a mi esetünkben egyéb mellékletek a negyedik periódusra datálnak (XXIV. t.). Orosipusztán a Tószeg-C. rétegnek megfelelő leletben fordultak elő,

11

6 Füzesabonyból

11

7 átlyukasztás nélküli formában a Tószeg-D-vel egyidős leletből ismerjük őket. Előkerültek a Baranyamegyei Bozsókon,

11

8 TJjszőnyben 11

9 és Tamásfaiván is.

12

0 A kisebb formájú bronzpitykék már a bronzkor első felében is általánosságban

12

1 elterjedtek. A függőként használt, összecsavart bronzhuzalt (XXIV, t* 1.) mellékletei alapján szintén a bronzkor végén helyezzük el. A dorozsmai 17. sírban talált átlyukasztott állatfogaknak (XXIV. t. 6., 8—9.) és csigának (XXIV. t. 12.) semmi korhatározó szerepe sincs. A velük együtt előkerült mellékletek segítségével a bronzkor végére álllapítjuk meg idejüket. Érdekes, hogy az orosipusztai és füzesabonyi

12

2 későbronzkori leletekben is előfordultak az átlyukasztott állatfogak. "0 Hampel J. i. m. CCXLHI. t. jobb alsó farokban. 11

1 Hampel József: Sajó- és Rímavidéki broazr leletek. Arch. Ért. 1886. 18. 1. IV. t. 17. "2 Szombathy J. i. m. Taf. 12. Abb. 1. из Riohthofen В., i. m. Taf. 21. Abb. g. 114 Tompa F., Bericht. Taf. 42. Abb. 1—2. us U. о. Taf. 45. Abb. 11—12. "в U. о.- Taf. 34. Abb. 16—17. i" U. о. Taf. 41. Abb. 20—22. и

8 Hampel J. A bronzkor emlékei, С; t. 24. из U. о. CXXV. t. 50—57. i

2

0 U. о. CXXVTI. t. 16—26. Átlyukasztás néíküliek s némelyiket kis fogantyúval látták el. "i Dolgozatok, 1931. X. t. 35. — Patay P. ^ in. 86. 1. — S. 99. 122 Tompa F., Bericht, Taf. 34. Abb. 33--34., 87—38. (Orosipuszta), Taf. 42. Abb. 18, , , Néhány fémlelet annyira töredékesen, illetve az égéstől deformálódottan került elő (XXV. t. 1—4., 16—17., 20—22.), hogy rendeltetésüket teljes bizonyossággal nem tudjuk megállapítani. Egy részüket (XXV* t. 14.* 17*, 20—22.) sírmellékleteik (XXV. t. 7., 10—13.) alapján a bronzkor harmadik periódusába oszthatjuk be, más részük (XXV. 1.1—4., 16.) pedig már a lausitzi kultúrába tartozik, mert edénymellékleteit (XIX. 1.1., 3.) is oda oszthatjuk be. A hosszúkás csontgyöngy (XXV. t. 6., tűtartók?) szintén a lausitzi kultúra emléke. Az eddigiek összefoglalásaképpert.a követ-* kezőket állapíthatjuk még: A bogárzói és dorozsmai temetők a bronz* kor Tompa szerinti harmadik és negyedik perió* dúsának emlékanyagát tartalmazták. Ebben aZ időben — úgy látszik, a harmadik periódus elő* rehaladott szakaszában a negyedik periódus kezdetén — több különböző kultúrhatás találkozott ősszé ezen a területen. A vatyai kultúra autochton elemei keverednek az Alduna felől jövő (Versec, Vattina) hatásokkal. Ugyanakkor észak-nyugat felől megjelenik a halomi sírok kultúrája, amelyhez később a lausitzi kultúra hatása .csatlakozik. E két külföldi kultúráramlat talán éppen a harmadik és negyedik periódus fordulóján egyidőben gyakorolt befolyást a Tisza közelébe eső területekre (Bogárzó, Bäks, Bilisics). Csak úgy magyarázható meg égyes edényfórmákon az itthoni motívumok és az előbbi két kultúra elemeinek olyan fokú keveredése, amely miatt ezeket teljes bizonyossággal egyik csoportba sem íehet beosztani. A halom sírok kultúrájának hatásait mutató edények és fémek Ausztria hasonló korú leletanyagávaí mutatják a legszorosabb összefüggéseket, de sok hatással van rájuk a cseh* országi anyag ís. A leletanyagnak az a része, amelyen lau* sitzi elemek mutathatók ki, főleg a dunántúli Koroncó leleteivel rokon, az ausztriai Baierdorf és Gemeinlebarn leleteivel is összefüggésbe hozható, sőt csehországi és szüéziai kapcsolatai is vannak. A fémanyag emellett Füzesabony, Zagyvapálfalva későbronzkori (Tószeg-D) emlékanyagának egyes példányaival is párhuzamba állítható, , ,