Folia archeologica 6. (1949)
FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN
FOLTÍNY : A LAUSITZ! KULTOJRA NYÖMAÍ SZEGED KÖRNYÉKÉN Hatás és gazdagon díszített talpas tálja 2 9 áll még legközelebb a mi edényünkhöz. Ez viszont a halom sírok kultúrájának hatását mutatja. 3 0 Az osztrák halom sírok kultúrájából közölt talpas tálak 3 1 sokka.1 előrehaladottabb formát árulnak «1 és időben is későbbiednek láuszan^k. A csehországiak^ több egyezést mutálnak forma tekintetében. A fentebbi" összefüggések alapján a bogárzói tálformát a TószegС ieieteivel tartjuk egyidősnek. A hengeres nyakú, gömbölyödő alsórészű, a nyak aljan két e^yaiással szerbben elhelyezkedő füLel díszített, L.pos bütykű bogárzói •edény (XVIIí. 1.14. ) a bronzkori környezetben kissé idegeuszerüen hat. tok г&^лиесош iiar «onló edény került elő az alsóausztriai Wetzieinsdorfban, 3 3 kissé ta^czcUabb formáját a sziléziai K^üiolioCix-Áiaisixaerbül^ 4 közöLe lCiciitIhofen. A magyarországi példány képezi az átmenetet a két külföldi edény között. Korát a bronzkor harmadik periódusában állapi guk meg. A magyarországi származású bronzkori edények között teljesen szokatlan formája van egy kúpos nyakú, erűben öblösödő és az öblösödésén két füllel díszített, fordított csonkakúpos, nagyon összeszűkülő alsá részű urnának (XVII. 1.11.), amely-a halom sírok kultúrájával hozható összefüggésbe, másrészt pedig protolauskzi elemeket is megfigyelhetünk rajta. Csaknem teljesen azonos edényt ismertetett Willvonseder Grosshöf lemből (Nagyhöíláiiy). 3^ Az edényt ő a halom sírok kultúrájának leletei közé sorozza a jellemző bronzmeilékietek alapján. Seitschek előzőleg a lausitzi kultúrába osz29 Pa t^y P-, i. m. XII. t. 7.; Tompa F., Bericht. Taf. 29. Abb. a. 30 Patay P., i. ш. 83. 1. — S. 95. 3 1 Willvonseder К. Die mittlere Bronzezeit, Taf. 18. Abb. 1—2. — Willvoaseder a maisbirbaumi tálakat ä Délnémetországra érvényes Reinecke-idöbeosztás С. szakaszára helyezi (S. 360.). 3 2 SohránU Josef: Die Vorgeschichte Böhmens und Mährens. Berlin-Leipzig, 1928. Taf. XXIV Abb 15—16. 3 3 Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit, S. 407., 409., Taf. 54. Abb. 2. A le let kora a Reineckeféle Bj—Stufe. Bolko Frhr. v. Richthofen: Die ältere Bronzezeit in Schlesien, Taf. 3. Abb. p. — Az edény a lausitzi kultúrát megelőző időből származik. 3 5 Willvonseder K., Die mittlere Bronzezeit, Taf 24. Abb 1. totta be az urnát. 3 6 A Willvonseder véleményét támogatja az a körülmény is, hogy a lausitzi kultúrában a hasonló alakú edényeken a fülek a nyak tövében helyezkednek el. 3 7 Véleményünk szerint az edényt a Tószeg-C periódus fejlett időszakában kell elhelyeznünk. Nagyjából hasonló formát mutat, de erősen kihajló peremű és plasztikusan díszített egy bilisicsi (XVin. t. 13.)* egy bogárzói <XVII. b. 8.) és egy baksi (XVIEL t. 15.) urna. Ezeknek az edényeknek az időrendi helyzetére vonatkozóan nem egységesek a vélemények. A bilisicsi urnával Childe 3 8 foglalkozott behatóan és azt az általa felvett protolausitzi csoportba osztotta be. Willvonseder 3 9 ezzel szemben kimutatta, hogy ezek az edények Alsóausztriában mindenütt kizárólag a középkori halom sírok kultúrája telepein lépnek fek Ez a kultúra pedig semmiféle genetikai összefüggést sem árul el az Ausztria területén a Reinecke-féle D-periódasban íellépő lausitzi kultúrával-. Véleményünk szerint közvetlen lausitzi rokonságnak ellene szól a füleknek a lausitzi kultúrában szokatlan elhelyezése, de a nyaknak és az alsó résznek az arányai sem felelnek meg az ebben a kultúrában általában szokásos arányoknak. Viszont lausitzi elem a csaknem vízszintesen kihajló perem 4 0 és a zeg-zugvonaiaktél közrefogott bütyök, 4 1 nem is szólva az erősen öblösödő hasról és a meredeken kúpos nyakról. A bogárzói urna (XVII. t. 8.) megfelelőjét Ráczegresről 1 2 ismerjük. Az egyik marosvásárhelyi 4 3 edény is párhuzamba állítható vele. A rácegresi és marosvásárhelyi urnák közelebbi leletkörülményei ismeretlenek, így kormeghatározás szempontjából semmi útbaigazítással nem szolgálnak. Ghilde, illetve Willvonseder állássá u. o. S. 332. 37 Riohthofen В., i. m. Taf. 18. Abb. f. — Ebért, Reallexikon, VE. Taf. 196. Abb. ё. — Schránil J; i. m. Taf. 27. Abb. 29. 38 y. Gordon Ghilde: The Danube in Prehistory. Oxford, 1929. 319—320. Ь Fig. 174. 39 Willvonseder К., Die mittlere Bronzezeit S-. 157—161. 40 M. Ebert, Reallexikon, VII. Taf. 195. Abb. d.; Richthofen В., i. m. Taf. 6. Abb. i. 41 M. Ebert, Reallexikon, VH. Taf. 196. Abb. t. — Tompa Ferenc: 25 Jahre Urgeschichtsforschung iri Ungarn. 24/25. Bericht der R.-G. Komission (továbbiakban Berieht) 1934—35. S. 99.
