Folia archeologica 6. (1949)
FOLTINY ISTVÁN: A LAUSITZI KULTURA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN
63 kultúra és erre rakódnak rá idegenből jött elemek. Az időmeghatározás szempontjából a legcélszerűbb kiindulnunk azokból az edényformákból, amelyeknek előzményeit a magyarországi bronzkor második periódusából ismerjük. Vegyük itt először a bogárzói temető kétfülű, széles nyakú, gömbölyödő alsó részű, zömök edényét szemügyre (XVÍII. t. 12.). Ennek a formának ansa-lunata nélküli változata a bronzkor második szakaszának a Marosvidéken gyakori formája, de a Dunántúlon is előfordul. 5 A fül ansa-lunatás képzése miatt azonban inkább a harmadik periódus kezdetére tesszük az edény korát. Ugyancsak a bronzkor második időszakának leletanyagában igen sűrűn találkozunk egy fületlen, vagy a fülek helyén bütykökkel díszített, néha talpas, felfüggeszthető edénnyel, 6 amelynek talpas, átlyukasztott bütykű, bemélyedő egyenes és zeg-zug vonalakkal díszített párhuzamát a bogárzói sírok anyagában is megtaláljuk (XVIII. t. 9.). A bogárzói példány alak, díszítés és fülképzés tekintetében is olyan fejlődést mutat a második periódusban uralkodó formákhoz képest, hogy mindenképpen csak a harmadik periódusba oszthatjuk be. A kisapostagi formák kései továbbfejlődését kell látnunk a dorozsmai temető 10. (XIX. t. 5.) és a bogárzói temető egyik meghatározatlan sírjának edényeiben (XVII. t. 9.). Maguk az edényalakok — eltekintve a rajtuk alkalmazott bütyökdíszektől és a mészberakás hiányától — a kisapostagi kultúrcsoport területén igen gyakoriak.'*' A vatyai temető anyagából is« ismerjük őket. A mi két edényünket azonban zömökebb formájuk, erős tagoltságuk, széles szájuk, de főleg a verseci és vattinai edényekkel 9 kimutatható kapcsolataik a bronzkor harmadik 5 Foltiny István: A „Deszk-F" bronzkori temető. A Szegedi Városi Múzeum kiadványai II. 3. 1942. 23. 1 — v- ö. Mozsolics Amália: A kisapostagi kora bronz, kori temető. Arch. Hung. XXVI. III. t. 35., X. t. 28. 6 Foltiny i. m. 23. 1. — E helyen szó van a forma elterjedéséről is. Lásd még Mozsolics i. m. I. t. 221., II. t. 58—59., ül. t. 30., IX. t. 4—5. 7 Mozsolics i. m. IX. t 14., 15., 23—25., 28. stb. 8 Kada Elek: Bronzkori urnatemető Vatyáról Arch. Ért. 1909. 127. 1. 2., 9. 9 MLLleker Bódog: Verseczi és vattinai őskori regiségek. Arch. Közlemények XX. k. 40—62. 1. A verseci és vattinai csoport edényeinek egyik fő díszítő motívuma a hosszan elnyújtott, vízszintes irányú bütyök. periódusára datálják. Edényeink megfelelőit a felsőpusztaszeri 1 0 bronzkori leletből is ismerjük. A vatyai csoport formakörébe tartozik, bár fejlettebb formát és részben idegen hatásokat mutat, az egyik bogárzói egyfülű edény (XVIII. t. 8.). Díszítetlen hasonmását megtaláljuk Vatyán. 1 1 Az alsóausztriai Mistelbachról 1 2 származó és az ú. n. ,,Hügelgräberkultur"-t időben megelőző bronzkori leiet két díszítetlen ecíenyét is összevethetjük a mi egyfülű korsónkkal. Edényünket azonban az öblösödésen elhelyezkedő bütykök és a fül tövénél körbefutó pontsor későbbi időbe, a magyarországi bronzkor Tompa szerinti harmadik periódusának fejlett időszakába helyezik. Érdemes megemlíteni, hogy a halom sírok kultúrája (Hügelgräberkuitia i hatásait 1 3 mutató szomolányi (Smolnice, Pozsonymegye) temető 18. sírjából 1 1 elő került egyfülű, a bogárzóinál zömökebb és szélesebb szájú, edényen a fültő magasságában szintén pontszerű bemélyedések futnak körbe. Az előbbi edényformáról tett megállapítások általánosságban a bogárzói temető egy másik, nagyobb méretű edényére (XVIII. t.10.). is érvényesek. De ez kevésbbé díszített, alsó részében erősebben tagolt példány. Durvább kivitelű is. Éppen ezért korábbra, a harmadik periódus elejére datáljuk. Az eddig tárgyalt egyfülű edényekkel rokon a bogárzói ö. sír edénye (XVïL t. 2.), amelynek hosszúkás elnyúlt bütykei a fenék közelében helyezkednek el. Ha szokatlanul elhelyezett bütyökdíszétől eltekintünk, megtalálhatjuk pár10 Foltiny István: Bronzkori leletek Felsöpusztaszerröl és Csengéiéről, Arch. Ért. 1944—45. X. t, 43—45. 1. 11 Kada E. i. m. 127. 1. 4., 15. is Willvonseder Kurt: Die mittlere Bronzezeit in Österreich (a továbbiakban: Die mittlere Bronzezeit). Wien-Leipzig, 1937. 2, Teil. Tafel 3. Abb. 4—5. — u. o. 373—376. 1. E típus időrendi helyzetére lásd Willvonseder: Zur Herkunft der Hügelgräberkultur in Böhmen und Mähren. Sudeta XI. 1935. S. 8—15. es Pittioni Richard: Urgeschichte. Leipzig und Wien, 1937. S. 162—163. (a továbbiakban — Urgeschichte). is Patay Pál: Korai bronzkori kultúrák Magyarországon — Frühbronzezeitliche Kulturen in Ungarn. Diss. Pann. Ser. II. No. 13. 66. 1. - S. 75. Vesd össze: Schirmeisen Karl: Mittelbronzezeitliche Siedlungsreste in der Brünner, Schwarzfeldgasse. Sudeta HI. 9. 91. Abb. 37. « Sándorfi Nándor: Szomolányi ásatások. Arcb. Ért. 1896. 109—118. 1. — A korsó képe a 116. l&po» felül látható.
