Folia archeologica 6. (1949)

KOREK JÓZSEF: A ZENTA-BÁTKAI RÉZKORI TEMETŐ ÉS AENEOLITIKUS TELEP

28 DR. KÜRER: A ZENT A—BÀTKAI RÊZRORl TEMETŐ ÊS AËNËÔLlTlKUS 'TELEP Irányítása az előbbiekével azonos. Mellékletei : 1. Az arc előtt virágcserép formájú edény (XV. t. 5.), oldalán négy szimetrikusan elhelyezett bütyök van, vöröses szürke színű, elég jó anyagú. — 2. Mellette félgömb formájú, gömbölyű aljú tál (XV. 1.1.), a pereméből két függőlegesen álló bütyök indul ki, szürke színű, elég jó anyagú. — 3. A koponya hátsó oldalánál közepes kidolgozású, szürke színű, domborodó aljú edény (XVI. t. 9.). — 4. A medence háta mögött tejesköcsög formájú edény (XV, 1.11.), idomtar lan formájú, feltűnően nagy alsó résszel, szürke színű, elég jó anyagú. — 5. A mell előtt állat csontok főleg sertés — feküdtek. 15. sír. 100 cm mélyen jobb oldalán fekvő, erősen Zsugorított gyermek csontváz. Irányítása a többivel egyezik. Melléklete a térdeknél talált félgömb formájú, kissé domborodó aljú edény (XV.. t. 6.), az edény középvonalában két átfúrt bütyök van, színe vöröses, anyaga durva. sír. 78 cm mélyen jobb oldalán fekvő 127 em-rol 77 cm-re zsugorított gyermek csontváz, A kezei az állig fel vannak húzva, a lábak mérsékelten zsugorítottak. Irányítása az előbbiekkel egyezik. Melléklete nem volt. 1. gödör. 120X150 cm nagyságú területen, 60 cm mélyen háromszög formában bedobált nádlenyomatos sártapasz darabokat találtunk. Alattuk ovális alakú gödör bontakozott ki, átmérője 100 X120 cm, mélysége 160 cm. Belőle disznócsontok, kevés edénytöredék, face ttált nyéllyukas kobaltatöredék <XVI. t. 4.), szürkés-fehér ütőkő XVI. t. 7.) és két ép edény С XV. t. 3; 8.) került elő. Mindkét edénynek az alsórésze csonkakúpos, a felső hengeres. Az egyiknek alsó harmadába eső kihasasodásán 4 bütyöb van (XV. t.S.). A másik edény (XV. t. 3.) abban tér el, hogy színe vörös és a négy nagyobb bütyök mellett még négy kisebb szemölcs is díszíti. Ä. gödör. Átmérője 210X260 cm, mélysége 252 cm. Belőle kevés cseréptöredék került elő, közöttük az első gödör kisebbik edényéhez hasonló példány (XVI. t. 11.). 3. gödör. Szabálytalan forma, 210X230 cm mérettel; mélysége 184 cm. Belőle kevés csonthulladék, cserép (XVI.t. l.,6.) és kőbalta töredék (XVI. t. 5.) került ki. A zentai gimnázium történelmi szertárának leltárkönyvében a 48. szám alatt a következő edények vannak említve:' 1. Tejesköcsög formájú, két fülű, szürke edény (XVI. t. 17.). — 2» Hiányos, tejesköcsög formájú edény, (XVI. t» 19.). — 3. Palack formájú edény, két kerek èâ két hosszúkás átfúrt bütyökfüllel (XVI. t. 12.), — 4. Szürke színű, jó kidolgozású, domború aljú tál (XVI. t. 15.). — 5. Azonos formájú és kidolgozású tál (XVI. t. 14.). — 6. Domború aljú tál (XVI. t. 13.). — 7. Hordó formájú edény (XVI. t. 18.), négy bütyökkel, a perem alatt kettős, háromszögbemenő bekarcolt díszítéssel. A zentai városházán lévő gyűjtemény két edényt őriz Bátkáról : 1. Félgömb formájú edény kis füllel XVI. t. 20.), Dudás Gyula ajándéka. —2. Kétfülű durva edény (XVI. t. 16.), Molnár Stepán Orbán ajándéka, 1896-ból. A Bátkai rézfrori temető Magyarország rézkorába beleillesztve nem csupán a kultúra elterjedésére szolgáltat újabb adatokat, hanem néhány problémát is felvet. Növeli jelentőségét a,2 a körülmény is, hogy a Bácska területén, a Zombori Múzeumban őrzött ismeretlen lelőhelyről származó tejesköcsög formájú edénytől és néhány rézkori szerszámtól eltekintve Bátka a2 első lelőhely, ahonnan e kultúra hiteles emlékét ismerjük. Ha az ismeretlen lelőhelyről származó edény nem a megye déli részéből került a múzeumba, úgy a csókái

4 példányokkal együtt ezek az edények, illetőleg ez a temető jelenti a kultúra terjeszkedésének déli határát. A csókái lelet nem hiteles ásatásból származik és igy érthető, hogy Vulic és Grbir fent hivatkozott munkájában ugyanaz az anyag, amëly Bátkán a gödör és a sírok különtartásával jól szétválasztható, mint az aeneolitikum A. stílusa szerepel.

5 A szétválasztást pedig már a szerbkeresztúri zsugorított csontvázas, jól datált aeneolitikus síranyag is megengedte volna, ahol a Bodrogkereszturi kultúra jellegzetes formai sohasem fordultak elő.'

6 Csókán — amennyiben a nem ásatásból származó anyag sírokból került elő —, ugyanaz lehet a helyzet, mint magyar területi vonatkozásban a hódmezővásárhelyi Kotacparton

7, ahol 4 Corpus Vasorum Antiquorum. Jugoslavia. Fasc. 3 Pl. 13; 4—8, 10; 15: 1—5, 7. s U. o. p. 4. e U. o. Pl. 16—17. f Banner János: Hódmezővásárhely története ü legrégibb időktől a bronzkor kialakulásáig. C. táb>:4 (aeneolitikum) és С XXIX—CXXXI. tábla (Boarer keresztúri kultúra}.