Folia archeologica 5.

Horváth A. János: A szobi kelta temető

61 és lábperecek, az előbbi kettő sokszor bütykös volt, ez utóbbiak rendesen bronzból készültek, de találtak aranyból, vasból és üvegből valót is. Nyak-, öv- és kardkötőláncok, fülbevalók, kések, fejszék és ezeken kívül sok más vastárgy is került elő a földmunkálatoknál. A talált leleteket be kellett volna szolgáltatniuk, azonban a munkások elrejtették a kisebb tárgyakat. Sok tárgy került így a nézők, kereskedők és tisztviselők kezébe. Sokat vásárolt össze az akkori szobi terpentingyár német igazgatója, ezek Münkardláncokat és több felismerhetetlen vastöredéket. A munkások szerint a sírok 2 m mélyen lehettek, volt köztük lovas sír (?), sőt kővel kirakott, kriptaszerű sír is. Ugyancsak a munkások beszéltek egy földalatt levő bolthajtásos építményről, amelyet nem bonthattak fel. 1935-ben a telepen kiásott lócsontváz alkalmat adott arra, hogy engedélyt kapjak a telep igazgatóságától a kisebb kutatásokra. A lócsontváz nem nyújtott semmiféle leletet, de ettől kb. 10 lépésre sírra bukkantam. Ezt a sírt több is chenbe kerültek. Szobon még a mai napig is találhatók magánházakban a telepről származó edények. A Gregersen kastélyban szép, formás apróbb edények is vannak. Sok lehetett Luczenbacherék és gróf Telekiék lakásán is, de én már csak nyomaikat láttam, összetörött cserép és vasdarabok formájában. Láttam itt egyenes és összegörbített, hegyes, csúcsíves és lekerekített végű kardokat, kardhüvelydarabokat, kisebbnagyobb lándzsákat, ollókat, paizsmarkolatokat, követte és összesen 17 sírt tártam fel ez alkalommal. A sírok legtöbbjét már kifosztva találtam. Hármat a telepnek az országút melletti részén, a kerítés közelében tártam fel, a többit az emeletes lakóházhoz tartozó mellékhelyiségek körül, részben a sínek szomszédságában, részben az Ipolyparton. 1. sír. Az irodahelyiség és a zúzómű közötti távolság felében, 50 cm mélységben két fekete urna került elő egymás mellett. Az egyik 42 cm, a másik 45'5 cm magas.