Folia archeologica 5.
br. Ghillány Éva: A szurdokpüspöki szkíta lelet
GHILLÁNY : A SZURDOKPÜSPÖKI SZKÍTA LELET 40 A madárfej motívumának meghatározása egymagában még nem sokat mond. Sőt a következőkben még azt is látni fogjuk, hogy a madárfejen kivül itt még egyéb motívum maradványát is föltételezhetjük. Tehát keressük ennek a csontfaragványnak közelebbi analógiáit, hogy helyét a szkita anyagban közelebbről kijelölhessük s ezzel korának meghatározásához is biztosabb támpontokat nyerjünk. Közeli analógiát idézhetek Anaru'noról (Káma vidék) : egy csontfaragványt (I. t. 3), mely még abban is egyezik csonttárgyunkkal, hogy szintén fogantyú volt (késnyél). Sajnos datálva nincs, annyi azonban valószínű, hogy a déloroszországi anyaterületről származott oda. 4 A madár-, helyesebben mondva griffej itt is világosan kivehető. A szem hólyagos és nagy, a csőr horgas, két kávája föl van tüntetve. Legföltűnőbb különbség a szurdokpüspöki és e csontfaragvány között, hogy a fej nem oly hosszú, a fül rendes helyen van, félkör alal ú, míg a szurdokpüspökin hegyben végződik. Viszont a nyak állása és a csőr elhelyezkedése annyira azonos, hogy a legszorosabb összefüggést kell föltételeznünk köztük. Mindezen kívül az ananinoi késmarkolat az állat többi testrészét is föltünteti, ezzel azonban itt most nem akarok bővebben foglalkozni (lásd Tallgren rekonstrukcióját i. m. 174. o.-n). Feltűnő, mennyire kidudorodik a szem. Ennek oka az is lehet, hogy az ananinoi csontfaragvány szem- és fülrésze itt egyesül, miáltal a szem megnő, kidudorodik s kissé hátracsúszik. A fénykép ezt elég jól mutatja. Ilyen öszszeolvadás van a Tamanban előkerült csontból faragott állatpár egyikének farkán (I. t. 5—6). Ez az állatpár a garcsinovoi és a zöldhalompusztai leletekhez kapcsolódik. A szkita kultura virágkorából való, nem nagyon késői darab, valószínűleg nyeregdísz. Ragadozó állatot ábrázol, a síkok, a fafaragás ősi stílusának megfelelően, több helyen élekben találkoznak. A farok vége csökevényes madárfej, kiképzése leletünkéhez hasonló. A második darab, bár nagyobb, egyébként teljesen azonos. Farka letörött, kiképzése bizonyára olyan volt, mint a párjáé. 5 4 Tallgren, L'époque dite d'Ananino, Helsinki, 1919, 174. sk. o; 43. o. 2. kép; 173 o. 16. kép; 174. o. 121. kép. 5 A rajzot az eredeti után Fettich N. egyetemi m. tanár készítette (Berlin, Muzeum für Völkerkunde). Fénykép a háborús viszonyok íolytán nem szerezhető be, mivel a leletnnyag el van csomagolva. Meg kell említenem, anyaguk miatt is, a kelermesi lelet csont lószerszám díszeit, melyek szintén griffejet ábrázolnak, de kosszarvval. 6 Ha azonban a fül a szemmel összeolvadt, mit jelentsen a hosszúkás fül, mely a griff nyakának tövén látható ? Erre nézve támpontot adhat többek között a berlini Muzeum für Völkerkunde-ben levő bronzöntvény. (I. t. 8). A tárgyról közelebbit nem tudunk. Rajta egy stilizált griffej látható, alatta csonka állat fej, melynek füle messze hátra nyúlik. A griff láthatóan marcangolja ezt az állatot. A fül alakja nagyjában megegyezik a szurdokpüspöki leleten látható füllel. Hasonló az eset a Voronesskaja st.-n' előkerült bronzon (I. t. 7), de ezen a motívumok még szétesőbbek. Mindezt figyelembe véve föltehető, hogy a Szurdokpüspökin talált csonteszközön látható fül egy ilyen állatfejhez tartozik s maga a minta két állatmotívum kompozíciója. Ezt a föltevést alátámasztom azzal az ismert ténnyel, hogy a szkita állatmotivumok igen könnyen alkotóelemeikre bomlanak s ezeket vagy egész külön, vagy egyet-kettőt, sokszor a fölismerhetellenségig stilizálja, egyesítve használják. Hogy ez a folyamat milyen korán megindult, mutatja az Ulszki au/ban talált egyik kocsirúddíszítmény.* Ez a bronzöntvény a Kr. e. VII—VI. sz.-ból való n, tehát igen korai. Az egész darab griffejet ábrázol, de a részletek teljesen szétesők. Az öntvény egyik szélén három kisebb griffej van, ezek még meglehetősen egységesek, de a négyediknek egységes körvonalát meghúzni nem lehet. A fej, fül és csőr mind külön helyezkednek el, de annak ellenére, hogy önálló szerepük van, tökéletesen beleilleszkednek a motívum szerves egységébe. Természetesen nagyon erős a stilizálás is. Másik igen jó példa az alkotóelemek szétválására csontfaragványon a kazáni múzeum egyik darabja : Agrinskij bogatir-bó\ (I. t. 4). A tárgy hátsó oldala homorú, rendeltetése ismeretlen, talán kanál. 1 0 Nem áll egyedül, analógiája a moszkvai Történeti Múzeumban van, 6 Az Ermitageban vannak, a Kr. e. VII—VI. sz.-ból valók. AE. 1929, 99. o. 33. kép b) és c) ábra. 7 Kuban, Slanica Voronesskaja, Veselovsky ásatásából. Jelenleg a moszkvai Történeti Múzeumban van. Publikáció: Otcot, 1903, 74. oldalon a 142. ábra. 8 Borovka, Skythian Art London. 1928. 24. t. 0 Borovka i. m. 98 o. 1 0 Fettich N. egyetemi m. tanár oroszországi múzeumi jegyzeteiből. Fénykép a háborús viszonyok miatt nem szerezhető be.
