Folia archeologica 5.

Petróczy József: Korarézkori temető Tiszadobon

PETRÓCZY : KORARÉZKORI TEMETŐ TISZADOBON 41 nyomai már a paleolitikum végére eső Magdalenienben is feltalálhatók

1

0 és az idősebb neolitikum vonaldíszes kerámiájában már gyakorta képezték az edények ^díszítő elemeit.

1'JA kocka díszítést a bükki]kulturából

1

2, továbbá a tűzdelt kerámiából

1

3 is ismerjük. A bodrogkeresztúri kulturkörbe tartozó temetők közül az ekként díszített edényeket a névadó helyről. Pusztaistvánházáról, Tiszakesziről

1

4, Tiszadob Urkom-dülőről

1

0 és legújabban, de csupán cserepekben Hódmezővásárhely Tatársáncáról

1

6 ismerjük. Amíg azonban ezek a tálak, illetve hasonlóan díszített más edényformák ezeken a helyeken csupán szórványosan kerültek elő, addig a most ismertetett temető Ugyanez a megállapítás vonatkozik a csővestalpú edényekre is. Nagyobb számú csövestalpú edényt e kultura névadó helyéről Kisrétipartról, Hódmezővásárhelyről

1

7, Hajdúszoboszlóról és Nagylucskáról ismerünk. Aranyékszert ebből a kultúrkörből a névadó helyről, Tiszaladányról és Tiszakesziről ismerünk, átfúrt márványgyöngy pedig, amely már a tűzdelt kerámia régebbi fokozatából származó sírokban is előfordult

1

8, a Bodrogkeresztúri kulturkörbe tartozó leginkább női sírok tekintélyes részéből került elő. Minthogy a szalagdíszes kerámia geometrikus díszítési formái a Tiszai kulturában tovább élnek és mivel a csővestalpú edények az ismer6. kép. 1—11: szórványos lelelek — Abb. 6. 1—11: Streufunnde (1—3, 5—11 kb. '/s, 4 kb. 3/

4 nagyság) két bolygatatlan és a már bolygatott sírjából és pedig a második sirból két példányban is került elő díszített edény. Ebből, továbbá az ekként díszített edényekből származó töredékek nagyobb számából arra lehet következtetni, hogy a feldúlt sírok is tartalmazhattak hasonló tálakat, vagy így díszített más alakú edényeket. 1

0 Carl Schuchardt : Alteurópa. Berlin 1935. 28. o. 1

1 A. Stocki : La Bohème Préhistorique I. Prague, 1929. 59. 1. 25, I. t. 2, 4, 11, 12 ábra. 1

3 Tompa F : A szalagdíszes agyagművesség kultúrája Magyarországon AHung. V—

VI. IV. 21, V. 28, VII. 12, VIII. 6, XI. 16. 17. 18, 24, XII. 3, 10, XIII. 3, XIV. 2, XV. 24. t. » A. Stocky : I. m. XLV. 14, 15. 1

4 Tompa F. Bericht, i. m. 1

5 Childe : The Danube in Prehistory Oxford 1929. >

6 Arch. Ért. 1940. 13-17 1. tetett formában ugyancsak a Tiszai kulturában jelentkeznek nagyobb számban, ezek a körülmények a most tárgyalt temető anyagára a Tiszai kultura igen közeli hatását hangsúlyozzák, következőleg ez a temető — hasonlóan a kisrétparti telephez — feltehetőleg korának legidősebb kerámiai anyagát tartalmazza. Ezt a feltevést a rézből készült eszközök hiánya is alátámasztja. Bár a most tárgyalt temetőnél a temetkezésre alkalmas terület nem nagy terjedelmű és nem valószínű, hogy 30—35 sírnál több lehetett benne, mégis szükségesnek látom megemlíteni, 1

7 Banner i. m. 1

8 Schranil I.: Vorgeschichte Böhmens und Mährens Berlin, 1928, 49. o.