Folia archeologica 5.
Banner-Foltiny: Újabb ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon
8 ÚJABB ÁSATÁS A HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI KÖKÉNYDOMBON. A hódmezővásárhelyi határ kopáncsi részében fekvő Kökénydomb 1929. óta ismerős mind a hazai, mind a külföldi szakemberek körében. Ismertté tette az az ásatás, amelyet a hódmezővásárhelyi városi múzeum régiségtára részére a szegedi egyetem régiségtudományi intézete vezetett, meglepő eredménnyel. Főeredménye volt ennek az ásatásnak az alföldi újabbkőkori lakóház kérdésének tisztázása és az a tény, hogy a Tompa Ferenc 1 által elsőként ismertetett tiszai-kultúra temetkezési szokásaihoz és tipológiájához újabb, bőséges, hiteles adatot szolgáltatott. Jelentőségét nemcsak a vele foglalkozó irodalom 2 mutatja, hanem elsősorban az, hogy a 1 Tompa Ferenc : A neolitikum Bodrogkeresztúron. A. É. 1927. XLI. kt. 31-49. 1. Lásd ott a régebbi irodalmat is. 2 Banner János : Adatok a neolitkori lakóhúz kérdéséhez. Dolg. 1929. V. kt. 115-125. i. - U. a.: A kökénydombi neolitkori telep. Dolg. 1930. 49—106. 1. — U. a.: Beiträge zur Wohnungsfrage der Theisskultur. P. Z. 1930. 184—193. 1. — U. a.: Ornamentierte Hausverzierungen in Neolitikum. Ipek, 1930. 122—123.1. — U. a.: Die steinzeitlichen Klappern von Gleinitz und Kopáncs— Kökénydomb. Altschlesien, 1931. 153—156. 1. — U. a.: Agyagból készült láda a neolitikumból. A. É. 1931. 253— 256. 1. — U. a.: A hódmezővásárhelyi városi múzeum régiségtárának első öt éve. Szeged, 1934.26—32. 1. — U. a.: A hódmezővásárhelyi ref. gimnázium régiséggyüjteménye. I. r. Dolg. 1937. XIII. 110. 1. — U. a.: Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. I. r. Szeged, 1940. 32—42. 1. — Buttler, Werner : Beiträge zur Frage des jungsteinzeitlichen Handels. Marburger Studien, 1938. 23., 30. 1. — U. a.: Der Donauländische und der Westische Kulturkreis der jüngeren Steinzeit. 1938. 43., 60., 61. 1. — Gaál István: A hódmezővásárhelyi neolitkori telep gerinces maradványai. Annales Musei Nationalis Hungarici. 1931. XXVII. 259—271. 1. — U. a.: A háziasítás legkezdetlegesebb fokának bizonyítékai a tiszaparti ásatásokból. Dolg. 1931. VII. 232—234. — Gáspár János : Die Rassen der jüngeren Steinzeit in Ungarn. 1935. 15. I. — Tompa Ferenc: Die Bandkeramik in Ungarn. A. H. V—VI. kt. 56.. 60. 1. — U. a.: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn. 1912 —1936. Bericht der Römisch— Germanischen Kommission. 1934-35. 42.. 43., 44., 45., 46.. 57. 1. — Zalotay Elemér : Csongrád vármegye őskori települése. Dolg. 1932. VIII. Móra Ferenc által legnagyobb részében feltárt, de mindmáig csak egyes részleteiben* ismertetett csókái telepen kívül, ez a legnagyobb hazai telepünk, amelynek minden lelete és minden megfigyelt jelensége közölve van. Az 1929. évi ásatások alkalmával a telepnek csak három egymással össze nem függő részét tártuk fel s már ez sem mutatott teljesen egységes képet. Nemcsak azért, mert az egyik részen csupán egy rétegű, a másik kettőn két rétegű települést lehetett megállapítani már a tiszai-kultúrán belől, de már akkor nyilvánvalóvá vált, hogy e kultúrán túl mind az aeneolitikum, mind a bronzkor embere is lakott, sőt az utóbbi temetkezett is e területen. Ha csak szórványos jelenségek mutatták is, de kétségtelenül mutatták ezeket a tényeket s már akkor kívánatossá tették volna a további kutatásokat. Más, sürgősebb feladatok azonban másfelé terelték az intézet és a múzeum munkáját. így csak 1940. nyarán kerülhetett újra az érdeklődés homlokterébe a Kökénydomb, de most sem egészen úgy, ahogy kívánatos lett volna. Az előzmények után keresett aeneolitikus és bronzkori sírok ez alkalommal sem úgy kerültek elő, ahogy szerettük volna ; de előjöttek kétséget kizáró módon s ha az ásatás eredményének legjelentősebb részét ez alkalommal sem ezek adják, újra olyan megfigyeléseket tehettünk, amelyek nemcsak a település történetére, de a tiszai-kultúra eddig sem kétséges földmívelő jellegére is jelentős bizonyítékokat hoztak s a kultúra idején belől történt újabb településről is tanúskodtak. 1940. augusztusában két területrész állott rendelkezésünkre. Éspedig Vörös Károly földjének a dülőút melletti, egy részében a vályogos kt. 52., 53., 55., 56., 59., 60.. 63.. 64., 69., 72.. 77., 78., 79., 80.. 82., 87., 88., 89., 92., 93., 95., 97. 1. 3 Móra Ferenc : A csókái őstelepről. Dolg. 1925. I. 18—24. I. A kimerítő feldolgozás szerzők tollából nyomdára készen áll.
