Folia archeologica 3-4.

Roska Márton: A gyulavarsándi (Arad m.) laposhalom rétegtani viszonyai

ROSKA: A QYULAVARSÁNDI LAPOSHALOM RÉTEQTANI VISZONYAI 51 A gyulai múzeumban 200 drb. csonteszköz, állati fog van, melyek között a szarvasagancsból faragott kala­14. kép. Csészék és agyagkarika — Fig. 14. Tasses et disque en argile pácsok, ásószerű eszközök ugyancsak szarvasagancsból faragva, a csonttűk, az átfúrt állati fogak, mint ékszerek, játszanak említésre méltóbb szerepet. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy Do­monkos János az edények jórészét katlanokban ható finom mívű palaszürke füles kancsó fe­küdt. Feneke csonkakuposan profilált s bemé­lyül. Díszítése: a csonkakupos nyakon becsiszolt fényes vonalak, háromszöges elrendezésben. A fül felülete tagolt. A jobb combcsont mellett a fent felsorolt leleteken kívül egy kettős csonka­kúpalakú agyaggyöngy is feküdt. (Ugyanolyan, mint a 17. kép 2. sz.) A megbolygatott felső rétegből került ki az a törött, kétfülű, gondos technikájú, tégla­vörös színű bögre, melyet a 23. kép szemléltet. Az előbbi sírral egykorú sírból kerülhetett ki korábbi turkálások alkalmával. Az árok leásása rendjén még 12 árpádkori sírra is akadtam. I. sír (20. kép). A mostani felszín alatt 80 cm-re jelentkezett. Az ÉNY—DK irányban hanyatt fekvő (fej ÉNY-ra!) csontváz hossza 1'6 m. Jobb karja a gyo­morra volt téve, a bal kéz a medence szélén pihent. Szájában I. Endre C. N. H. 13. sz. ezüstdénárját lel­tem. 5 15. kép. Kanalak. — Fig. 15. Cuilleres lelte. Sok edényt leltem magam is katlanokban a székudvari (Arad m.) ásatások rendjén. Ez a körülmény amellett szól, hogy a telep lakói tűzvész, vagy ellenséges támadás miatt hirtelen menekültek, s annyi idejük sem maradt, hogy frissen égetett edényeiket összeszedjék s azokat mind magukkal vigyék. 2 m mélységben egy a Kr. u. IV. sz-ból származó jazyg sírra akadtam (20. kép 9. sz.). Csontváza É—D irányban hanyatt feküdt, ko­ponyája délen volt, tehát arccal észak felé tekin­tett. Hossza 1-7 m volt. A hátán pihent, a karok a test hosszában kinyújtva feküdtek. Mellékletei (21. kép): a bal vállon bronzfibula (4, 4a. sz.); — a bokák táján üvegpasztagyöngyök (1. sz.); — a jobb kéz és a comb táján üvegpasztagyön­gyök (2. sz.); — a mellen szintén (3. sz.). — A jobb kéznél kúpos bronzcsüngőt (5. sz.) és borostyánkőgyöngyöket (6, 7. sz.) leltem, mely utóbbiak közül csak két darabot tudtam meg­menteni. — A csontváz lábainál a 22. képen lát­1 2 16. kép. Kanalak — Fig. 16. Cuilleres II. sír. A felszín alatt l-l m-re akadtam rá. Ugyan­olyan tájolású, de 1-4 m hosszú csontváz pihent benne 17. kép. Orsókarika és gyöngy — Fig. 17. Fusaíole et perle en argile hanyatt fekvő helyzetben, mint az I. sírban. Karjai a test mellett kinyújtva feküdtek. Melléklete nem volt. III. sír. Mélysége 1 m. Csontvázának hossza 1-3 m. Ez is hanyatt feküdt sírjában, mint az elébbiek u. olyan 5 RéthjuLászló, Corpus Nummorum Hungáriáé. Ma­gyar Egyetemes Éremtár. I. Árpádházi királyok kora, Budapest, 1899. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom