Folia archeologica 3-4.

Foltiny István: Koraréz- és bronzkori temető Deszken (Torontál m.)

FOLTINY: KORARÉZ- ÉS BRONZKORI TEMETŐ DESZKEN (TORONTÁL M.) 69 KORARÉZ- ÉS BRONZKORI TE Móra Ferenc 1930 november 18 és 22, valamint 1931 július 23 és augusztus 3 között ásatásokat végeztetett Deszk községtől keletre és ott egy koraréz- és bronzkori temetőt tárt fel. A temető 83 sírjából előkerült leletanyag a Szegedi Városi Múzeumban van. Mivel azóta Deszk más részein is találtak bronzkori temetőt, az alább ismertetendő anyag «Deszk-A» megjelöléssel szerepel a múzeumban a többi e korba tartozó és erről a helyről származó leletanyagtól való megkülönböztetés végett. A múzeum jelenlegi igazgatója, Csallány Dezső, az anyagon kívül az ásatási naplót és a fényképeket is készséggel rendelkezésemre bocsátotta, amiért ezúton is köszönettel adózom neki. Az ásatás színhelye a Marostól délre fekvő Deszk községtől kelet felé, a deszk-klárafalvi országút baloldalán, a 10. és 11. km 600 és 700 tn közti szakaszán van. Ez a hely néhány km-re fekszik a mai Marostól. Valamikor idébb folyt a ÍTŐ DESZKEN (TORONTÁL M.) Maros és pár évtizeddel ezelőtt a régi Maros ágban még víz volt. Ez a rész a térképen «Fehértóinak van jelezve. Déli partja az országútról alig feltűnő gerinc, amelyet kb másfél km hosszúságban a legkülönbözőbb korú cserepek borítanak. A part szélessége a Fehértótól az országúti lejtőig 126 m. (Lásd a térképen.) Legnyugatibb részén 1915-ben fedezékeket készítettek és akkor sok sírt tettek tönkre. Az ásatást 1930 novemberében Kovács Antal földjén kezdték el. Ásás közben 16 m-re távolodtak el a halom tövétől, miközben 31 sírt találtak. Ezután már elfogyni látszottak a sírok és a hó is lehullott. Ennélfogva az ásatást abba kellett hagyni. A halom közepén egy próbaárokban feldúlt, újabbkorinak látszó sír került elő. A déli lejtőn húzott árok őskori lakóréteget mutatott. A halom aljában feketefölddel kitöltött, 70—80 cm átmérőjű, 50—60 cm mély gödrök voltak. Feljebb jazig hamusgödrök tettek igen sok kárt. Az ásatást a következő év júliusában Szirovica István mezőőr földjén folytatták, amely az előbbi terület folytatása. Itt 52 sírt tártak fel. A temető a magaslat aljától a 27. méterig terjedt. Flogy ezzel kimerült-e a temető, azt a feljegyzésekből megállapítani nem lehetett. Az eredeti feljegyzések és a múzeumban levő leletanyag alapján a temető 83 sírját a következőkben ismertetem. A táblahivatkozások után szereplő számokkal és betűkkel az edények készítési és formai rokonságát jelölöm. Az 1 — 27-ig tartó számozás és a melléje írt alszámok nem jelentenek tehát időrendet. Az összegezésben messzemenően felhasználom ezeket a belső összefüggéseket. Meg kell említenem, hogy az edények leírásánál főleg azokra a részletekre tértem ki, amelyek a fényképekről nem olvashatók le jól. A leírásoknál a következő rövidítéseket használom. JVl magasság, Mé mélység, Pá peremátmérő, Fá fenékátmérő, Tá talpátmérő, Öá öbölátmérő, H hosszúság, Sz szélesség és Am átmérő.