Folia archeologica 3-4.
Roska Márton: A gyulavarsándi (Arad m.) laposhalom rétegtani viszonyai
52 RÓSKA: A GYULAVARSÁNDI LAPOS HALOM RÉTEGTANI VISZONYAI 52 tájolásban s elrendezésben, mint a II.-é. Mellékletül a bal karon a 24. kép 1. sz. alatt bemutatott bronzkarperecet leltem. Csavart testű kigyófejekben végződik, 18. kép. Csontkorcsolya — Fig. 18. Patin en os — 19. kép. 1. Csontlándzsa, 2. csontár, 3. zabla oldaltagja — Fig. 19. 1. Lance en os, 2. poingon en os, 3. partié de mors en bois de cerf ezek szájukban bronztagot tartanak, ami által karperecünk zárt lesz. IV. sír. Mélysége 90 cm. 150 cm hosszú csontváza u. olyan tájolásban és elrendezésben feküdt, mint az I. VII. sír. Mélysége 69 cm. Csontváza 1-6 m hosszú volt. Tájolása és elrendezése u. olyan volt mint a II. sz. síré. Nyakán Szt. László 2 tönkre ment, közelebbről meghatározhatatlan ezüstdénárját leltem. VIII. sír. Mélysége 1 m. Csontvázának hossza 1"4 m. Ennek tájolása és elrendezése u. olyan volt, mint a II. síré. Mellén Szt. István C. N. H. 1—4. sz. ezüstdénárja feküdt. IX. sír. (Említve elébb a népvándorláskori emlékek leírása rendjén.) X. sír. Mélysége 1 m. Csontváza 1-6 m hosszú volt. Tájolása és elrendezése mint a II. síré. Melléklete nem volt. XI. sír. Mélysége 90 cm. Csontvázának hossza 1-6 m. Tájolása és elrendezése a II. síréval egyezik. Mellén Szt. László C. N. H. 26. sz. ezüstdénárja feküdt. XII. sír. Mélysége 1-2 m. Csontváza 1*6 m hosszú volt, de bolygatáson esett át. Tájolása u. olyan volt, mint az előbbi siroké. Mellékletet nem adott. Hentiu Pál községi jegyző ajándékaképpen került az aradi kultúrpalota gyűjteményébe az az árpádkori bronzkarperec és bronzkarika, amit 24. kép 2. és 3. sz. alatt látunk. A halom közepe táján eszközölt kincskereső turkálások rendjén kerültek felszínre. A Laposhalomból különböző alkalmakkor s a rendszeres kutatások rendjén felszínre került őskori agyagipari termékek igen tanulságosak ügy chronológiai szempontból, mint ama mívelődési források tekintetében, amelyekből erődített telepünk táplálkozott. Annak a csészének a prototípusa, melyet az 5. kép 6. sz. alatt bemutatok, megtalálható a 20. kép. A Laposhalomban feltárt sírok helyrajza — Fig. 20. Plan des sépultures découvertes dans la colline Laposhalom sz. síré. Mellén Szt. László C. N. H. 33—34. sz. ezüstdénárját leltem. V. sír. Mélysége 1 m. Csontváza 1-5 m hosszú volt. Tájolása, fekvése, elrendezése u. olyan volt, mint a II. sz. síré. Bal kezében ezüstdénárt tartott, mely annyira tönkre ment, hogy nem lehetett sem megmenteni, sem pedig meghatározni. VI. sír. Mélysége 1 m. Csontvázának hossza 1*1 m. Tájolása és elrendezése u. olyan, mint a II. síré. Mellékletei nem voltak. harangalakú edények gazdag sorozatában 6 s éppen ez az a művelődési áramlat, melynek az aunjetitzi kultúra megszületésében olyan nagy szerepe van és amelyik igen erősen befolyásolta 6 Stocky A., La Boheme préhistorique. I. k. Prague, 1929. — Richly H., Die Bronzezeit in Böhmen. Wien, 1894. — Schranil ]., Die Vorgeschichte Böhmens u. Mährens. Berlin —Leipzig, 1928.
