Folia archeologica 3-4.

Banner János: Badeni leletek a szabolcsmegyei vissről

BANNER: BADENI LELETEK A SZABOLCS MEGYEI VISSRŐL 33 A másik jelenség, a töröttsége folytán jel­legtelenné vált urnában talált hamvasztásos te­metkezés. Az urnának egyedül a füle engedi meg, hogy a kőkori formák közé sorozzuk, a cseréptöredékek, illetőleg azoknak megmunkálás módja viszont a többi leletek anyagával kap­csolja össze s így e korba tartozása nem lehet kétséges. Különösen támogatja ezt a megálla­pítást, a tökéletesen egyező két nagyobbméretű edény (I. t. 1; II. t. 4) anyaga, amelyeknek for­máját más badeni telepről 1 0 is ismerjük. Ennek az idesorolható urnának előfordulása azt mutatja, hogy a hamvasztásos temetkezéssel a Dunántúltól távolabb eső területeken is szá­molnunk kell. Kérdés azonban, hogy teljesen egyidejű lesz-e ez a temetkezés a dunántúliakkal? Egyelőre annyi kétségtelen, hogy itt csak ez az egy hamvasztásos temetkezés fordult elő. Nem lenne meglepő, ha a további kutatások folyamán zsugorított helyzetű, csontvázas temetkezések is előfordulnának. Lehetővé tenné ezt az a körülmény, hogy a hamvasztásos és zsugorított temetkezés együttes előfordulását a Dunántúlról két helyről is is­merjük. Az egyik Békásmegyer, 1 1 ahol két zsugo­rított csontvázzal együtt egy hamvasztásos sír is előfordult, legalább is részben egyező kerámiai anyaggal, ami már magában is egyidejűség mel­lett tanúskodnék, még akkor is, ha ugyanez a jelenség a szakályi Öreghegy 1 2 leletei között meg nem ismétlődött volna. De a kétféle temet­kezésmód együttes előfordulása nem áll meg az ország nyugati határánál sem. Leobersdorfban 1:3 ismétlődött ez a jelenség, ugyancsak részben azonos edényformákkal. Valamennyi itt felsorolt sírnál azok a korai edényformák is jelentkeznek, vagy csak azok vannak meg, amelyeknek korai voltát a Hódmezővásárhely—bodzásparti Pap­tanya sírjainál 1 4 már kimutattuk. A többi ismert hamvasztásos temetkezés le­letanyaga, akár a simontornyai, 1 5 Szekszárd-alsó­temetői, 1 6 akár a kajdacsi 1 7 vagy felsőiregi 18 sírok mellékleteit vizsgáljuk, nem hoz közelebb 1 0 Lásd a kassai múzeum ismeretlen eredetű jel legzetes kétfülű darabját (III. t. 20). 1 1 M. A. G. Wien, 1939. 166—173. 1. és Altschle­sien, 1936. 6. 55. 1. 1 2 Szekszárdi múzeum: 1:39. sz. 1 3 W. P. Z. 1937. XXIV. 17—18. 1. u Fol. Arch. 1939. 18. 1. 1 5 Szekszárdi múzeum: 10:38—1., 2., 3. 1 6 U. o.: 21:33. 8. 1 7 U. o.: 3:938—1. 1., 2. 1 8 U. o.: 4:933—1. 1., 2. a vissi sír törött urnájához. Még a fonyódi 19 temetkezések sem mondanak urnánkra vonat­kozóan semmit, ámbár a leletanyag egyes darab­jai a vissi leletekkel rokonságot mutatnak. Azok az edények, amelyek a vissi urna korát is meghatározzák, egészen külön csoportba kíván­koznak. Jellegzetes fülképzésük, a maguk teljes kifejlődésében — eddigi leleteink alapján — kisebb területre szorítkozik csupán. Ezeknek a kifejlődött formáknak külföldi kapcsolatait nem ismerjük. Mindössze két helyen fordul elő, ha­zánk jelenlegi határain túl. Az egyik hely elég közel esik az itt szóbanforgó területhez. A tren­cséni múzeum őriz ' egyetlen példányt, amely állítólag Trencsénben 2 0 került elő. A másik pél­dányt Bayer találta Ossarnban. 2 1 Ezek azonban csak hasonlítanak a mi példányainkhoz, de nem egyeznek azokkal tökéletesen. Egyelőre Borsod, Szabolcs, Hajdú és Abauj­torna megyék területén fordulnak elő ezek a fül­képzések, de előfutárjaikat az ország nyugati ha­táraitól kezdve, az Alföldön keresztül egész Bor­sod megyéig, nyomon követhetjük, sőt Cseh­ország területén is megtaláljuk. 2 2 Csehország­ban nemcsak az ansa lunata fülek gyakori elő­fordulása, de a fül két vége közé eső ivelés tagolása 2 3 is figyelmet érdemel, bár ez merő­ben más, mint a mi edényeinken. Hazai leleteink közt ilyen előfutárokul te­kinthetjük azokat a példányokat, amelyeknél fü­lek helyett, kettős, hármas csipkézést alkalmaz­tak. Ilyen példányok Basaharcon 2 4 (IV. t. 18), Kiskundorozsmán 2 5 (III. t. 15), és területünkhöz legközelebb, Jászberényben 2 6 (III. t. 21) fordul­tak elő. Ezek közül a basaharci más, a mi cso­portunkhoz vezető, de már ansa lunata-szerű díszítéseket alkalmazó füles tállal (IV. t. 22a—b) és bögrével (IV. t. 17a—b) együtt került elő. Fi­gyelmet érdemelnek ezek a basaharci példányok ázért, mert nem maguk a fülek vannak ansa lunata-szerűen kiképezve, hanem az edény szá­1 9 Bericht, 1934—35. Taf. 17. 7. 2 0 Eisner: Slovensko v praveku. XV. tábla 1. 2 1 Eiszeit, 1928. Bd. V. Taf. XXII. 3. 2 2 Stocky: La Bohémé prehistorique. LXXXV, 25., 26., LXXXVI. 19., 23., 24., LXXXVIII. 6., 9., 13., XCVI. 5—9., XCVII. 5., 6., XCIX. 2., 4, C. 15., CIL 2., 5., 6., 8., 10., CIV. 9. 2 3 U. о. LXXXVI. 23. 2 4 Szombathely: Smidt Lajos dr. magángyűjteménye. 2 5 Szeged Városi Múzeum: Leltározatlan anyag. 2 6 Jászmúzeum: Jászberény, mészhomoktéglagyári lelet. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom