Folia archeologica 3-4.

Szabó Kálmán: Ásatási segédeszközök

V. \ BIBLIOQRAPHIA 321 őslakosság eredetét a megyében talált feliratos emlékek személynevei adják, kelta és illir eredetű neveket találunk. ősi temetkezésük a kocsitemetkezés, amely különösen jellemző Fejér megyére. Két új lovassírt közöl a római korból Vajtárói (lehet, hogy ezek is kocsitemetkezések!). Legérdekesebb darab a sírmellékletek közül egy strigilis görög felirattal; РОУФОС TAPCEYC EiTOIEL A beköltözött népek: a különböző vidékekről ide vezényelt katonaság és betelepítettek. Felsorolja a római vallás feliratos és tárgyi emlékeit a megyéből. Végül az ókeresztény leleteket említi meg. Marosi Arnold, MŰZEUMUNK AENEAS KŐEMLÉKEI. Székesfehérvári Szemle 1939, 41 1. Foglalkozik a két Aeneas-ábrázolással Erdélyi Gizella (Arch. Ért. 1934, 49 skk) cikke nyomán. Marosi Arnold, AZ ADONYI BACCHUS-JELENETES BRONZ DOMBORMŰ. Székesfehérvári Szemle 1939, 41—42 1. Kiemeli Paulovics István megállapításait (Arch. Ért. 1935, 98) az adonyi tükörtok reliefjére. Marosi Arnold, FEJÉR MEGYE RÖMAI MÉCSESEI. Székesfehérvári Szemle 1939, 42 1. Iványi Dóra (Diss. Pann. II 2) nyomán ismerteti a mécseket. Marosi Arnold, FEJÉRMEGYEI ŐSKERESZTÉNY EMLÉKEK. Székesfehérvári Szemle 1939, 43 1. Szent István Emlékkönyvben (I, 1938) publikált fejérmegyei ókeresztény emlékek összefoglalása. Fettich Nándor, COLONIA CLAUDIA SAVARIÁ, Vasi Szemle 1939, 113—148 1. Pannónia egyik legfontosabb coloniájának, a mai Szombathely területén épült Savariának topográfiáját adja ez az értekezés, 1923 évig terjedő anyaggyűjtéssel. Történeti bevezetővel és összefoglalással ellátva, a helytörténeti adatokat és előkerült ókori leleteket állítja össze, az eredetileg tanári szakdolgozatnak készült dolgozat. A capitolium, forum, egy diadalív és más középületek helyének meghatározása mellett, már azért is örvendetes megjelenése nyomtatásban, hogy az újabb topográfiai kutatások Szombathelyen, az elszórt adatok ezen összefoglalására támaszkodhatnak. A nagy lépésekben haladó provinciális kutatás természetesen sok javítani valót fog találni, a több mint egy évtizeddel ezelőtt lezárt általános megállapításokon. Faller Jenő, RÖMAI DUZZASZTÓ ÉS KŐBÁNYA VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN. Vasi Szemle 1939, 294 —300 1. Az Öskü melletti római duzzasztó kőgát leírását és új értelmezését adja a gondosan elkészített dolgozat. A régebben ismert gát, amely a Kikeri-tó mellett van, értelmet kap avval, hogy a közeli római kőbánya jó megmunkálható kőanyagát szállították le a duzzasztott vizén és nyerték a környék római kőemlékeinek nyersanyagát. A quader-kövekkel borított gát és áteresztő leírása mellett, a környéket jól ismerő helyi kutató római topográfiai megfigyeléseit is közzéteszi. Mintául szolgál ez a kis publikáció, minden helyi kutatónak, hogy milyen hasznos munkát végezhetnek a római helytörténeti kutatásban. Elszomorító, azonban helyi hatóságaink nemtörődömsége, sőt mulasztása, amikor az állami útépítő hivatal műemlékeket tesz tönkre, anélkül, hogy csak eszébe is jutna a múzeumi törvény, amely kötelezi az ilyen fajta műemlékek bejelentésére. Nálunk még sajnos, ott tartunk, hogy ezeket a műemlékeket sorra tönkreteszik egy útépítéssel, anélkül, hogy megkérdeznék az illetékeseket a műemlékek és a véletlenül előkerülő régészeti leletek jelentőségéről és megóvásáról. Legritkábban kerül be a Magyar Történeti Múzeumba, vagy a vidéki múzeumainkba az útépítő hivataltól lelet, bár alig tudjuk feltételezni, hogy olyan nagy útépítkezésnél, mint pl. a budapest—gráci műút, ne került volna elő ilyen, de ezek elkallódnak az útépítők kezén és legtöbbször csak kerülő uton, véletlenül tudunk meg egyet-mást az előkerült leletekről. Összehasonlításképen álljon itt a «Reichsautobahn» folyóirat néhány cikke, amelyekből értesültünk, hogy a németországi nagy autóutak építkezésénél, minden építkezéshez egy-egy régészt is kiküldtek, hogy a munkálatoknál véletlenül előkerülő leleteket szakszerűen kiássa, megmentse és azokat ebben a folyóiratban röviden ismertesse. Azt hiszem, hogy ehhez az összehasonlításhoz nem kell magyarázat. Budapest RADNÓTI ALADÁR Népvándorláskor Foltiny I., AVARKORI TEMETŐ NYOMAI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY—CINKUSON. Dolgozatok. Szeged, 1939. 175—179. o. Német szöveg 179. o. Tizenkét sír került elő. A 177. oldalon két edény rajza van közzétéve. A sírok igen szegényesek. A 10—11. mellékletnélküli sírok zsugorítottak voltak. Az 5. sírban germángepida csatt fordult elő. Dr. Sőregi János, VEZETŐ A DÉRI MUZEUM RÉGÉSZETI OSZTÁLYÁBAN. II. kiadás. 1939. (A Déri Múzeum Régészeti Osztályának Ismeretterjesztő Közleményei, 10. füzet.) A múzeum anyagából a füzet a következő tárgyak fényképeit hozza: szarmata-jazvg leletek (temető leletei, Hortobágy-Piroshát, 62, 63, 66. o.), szarmatakori leletek (Kőrösszegapáti, 64. o.), római terra szigillata edény (Hajdudorog, 65. o.), szarmatajazyg leletek (temető leletei, Alsó-Józsa, 67. o.), szarmata-jazyg temető leletei (Kaba, 68. o.), germán csontfésű (temetőből, Ártánd, 70. o.), késő-római kori besimított díszű edények (Debrecen és Sarkad, 72. o.), avar állatalakos szíjvég (Szentmargitai pa. 73. o.), avar temető leletei (Debrecen—Ormód, 75, 76, 78. о. a leletek közt van egy lovasalakkal díszített szíj vég 76. o.), avar leletek (Haláp pa. 77. o.), arany, avar fülbevaló (Szeghalom; 79. o.), honfoglaláskori magyar sírlelet (Bakonyszeg, 80. o.), honfoglaláskori magyar kard markolatgombja opálból (Kőröstarcsa, 81. o.), szarmatajazyg koponya (porosháti temetőből, 81. o.), avar koponya (a debrecen—ondódi temetőből, 82. o.). Dr. Sőregi János, A DEBRECENI DÉRI MUZEUM ÉVKÖNYVE. 1937. (1938). A múzeum működésének ismertetése során Sőregi rátér egy honfoglaláskori sírlelet publikálására. (Lelőhely: Bakonyszeg, Nadányi tanya). A sírlelet nem ásatás során került elő. (24—25. о.). A 8. képen (25. o.) közölt lelet sodrott nyakperecet, karpereceket, fülbevalót( ?), és szíjvereteket tartalmaz. A próbaásatás csak egy melléklet nélküli temetkezést ere4piényezett. Az évkönyv a múzeum legújabb gyarapodásából a következő idevágó leletet közli: Kardmarkolatgomb' opálból. Sőregi szerint X—XI. szd. (Kőröstarcsa, 96. o. 23. kép). 21