Folia archeologica 3-4.

Szabó Kálmán: Ásatási segédeszközök

BIBLIOGRAPHIA 313 gyenge. Az építmény északkeleti sarkában szétmállott fa és rozsdás tegez vasrészek feküdtek. A tegezben 15 nyíl volt, amelyeknek nemcsak vas csúcsai, hanem farészei is megmaradtak (2. kép 2—18). A nyilak rombus alakúak. A tegez alsó részétől feljebb feküdt a zabla, ezzel egy Bár a sírban a ló csontvázát nem találták meg, a teljes lószerszám mégis azt mutatja, hogy a sírban lónak is kellett eltemetve lenni, mégpedig az építmény összeomlott nyugati részében. A kengyeltől nyugatra, az építmény közepén az északi falhoz közel 3 vasabroncsot, pár vaskengyel és bőrszíjak maradványai 7 szívalakú bronz díszítő lemezzel (2. kép 27—35) és 4 vascsattal, amelyeknek a bőrhöz való erősítésének módját nem lehetett megfigyelni. Az egyik bőrdarabhoz masszív ezüst kapocs volt erősítve (2. kép 25—26). egy szétesett favödör fogóját, a sírt kitöltő humuszban pedig néhány edénytöredéket, 3 vasszeget, és emberi csontmaradványokat találtak. Nincs kizárva, hogy ezeket a tárgyakat az összeomlott részből dobálták ki, amikor az új templom alapját lerakták. TAGÁN GALIMDZSÁN FOLYÓIRAT SZEMLE Ismeretelmélet Brelich Angeló, ANTIK VALLÁS ÉS KLASSZIKUS KÖLTÉSZET. Pannónia, 1938, 1—2, 32—42. o. A cikk egyes részei ismeretelméleti vonatkozásban érdekelnek bennünket. Szerző a megismerési, tapasztalási formákkal foglalkozik. A közvetlenül tapasztalt világon túlra kétféle út vezet: az értelmi következtetés és az irrationális hit. Azonban a «tapasztalás» fogalma sem olyan egyszerű, mint azt egyesek talán elképzelik. «Tapasztalni» lehet, messze a megérthetőség keretein túl eső, messze a fizikai vagy gyakorlati lét törvényein túl fekvő dolgokat is. Ilyenkor a «tudás» közvetlen adott az ember számára, intuitiv meglátásról beszélhetünk. Azonban a «tudás» nem jelenthet oly képet, amely a világvalóság meztelen szemléletéhez vezet. A kozmosz létéről és mibenlétéről csakis valamely szemléleti formán keresztül lehet képet alkotni. Minden korban jellemzően változtak a szemléleti módok. (Például tudományos, «logikus» szemléleti mód, mitikus szemléleti mód stb.) A jelenkor szemléleti módja sem az egyedül üdvözítő. Mert nem szabad hinni, hogy minden tapasztalási és gondolkodási mód pontosan ugyanolyan jellegű volt, mirrt a mienk. Az ősrégésznek, aki egy letűnt világ kezdetleges emberének életvilágával áll szemben, mindig számolnia kell evvel a helyzettel. A mai ember szemléletével közeledve a tárgyakhoz csak adatgyűjtést végezhetünk, anél-