Folia archeologica 3-4.

Szabó Kálmán: Ásatási segédeszközök

290 BIBLIOGRAPH IA lange Zeit anhaltende «Zselizer Gruppe» auch mit der Theisskultur in Berührung kam. (S. Bericht, а. а. O. S. 31). Es war schade sich auf die Anthropomorphgefässe zu berufen, da deren Masse in der Gegend der mittleren Donau zu finden ist, und ihr Vorkommen südlich davon immer mehr und mehr abnimmt. Ich glaube wenn Verfasser die Gelegenheit haben wird das Fundmaterial des Balkans näher kennen zu lernen, er auch seine auf die Idolplastik beziehende Ansicht ändern wird. Zum Schluss noch zwei Bemerkungen: J. Csalog bemerkt in seiner Einleitung, dass sich die ungarischen Neolithforscher ohne Widerspruch meiner Auffassung angeschlossen haben. Das ist tatsächlich so, der Grund dafür ist aber unter anderem der, dass sie im Laufe ihrer eigenen Forschungen (in erster Reihe J. Banner und S. Gallus zu denselben Ergebnissen kamen. Aber auch jene ausländischen Forscher, die das Wesen der Frage kennen und im Fundmaterial orientiert sind, wie z. B. weil. H. Schmidt, ferner H. Seger, Т. M. Tallgren, Nils Äberg, O. Tschumi, V. G. Childe, aber auch O. Menghin, mit dem ich in dieser Frage im schärfsten Gegensatz stand, fielen in diesen «Fehler». Meine zweite Bemerkung ist: ich versichere J. Csalog — dessen Grabungstätigkeit, museale Arbeiten und ausgezeichnete' Beobachtungen im übrigen ich selbst hoch _ einschätze — wenn er statt stilistischer Erörterungen mit verlässlichen und aus wirklich unberührten Kulturschichten stammenden Funden meine bisherigen Ansichten umstossen wird, ich selbst der erste sein werde, der dies auch vor der Öffentlichkeit bekennen werde. Ferenc Tompa VÁLASZ TOMPA FERENC HOZZÁSZÓLÁSÁRA Tompa Ferenc fenti hozzászólásához ezeket a megjegyzéseket fűzöm: 1. Dolgozatomnak az a része, mely a tiszai textilstílus értelmezésével foglalkozik, kimerítő és világos. Nem zavarja ezt az sem, amit Tompa a flomborni tipus textildíszeiről mond, mert a textildíszítéseknek agyagárún való másodlagos alkalmazása mindenhol megtörténhetett, ahol textildíszeket ismertek. A tiszaiakhoz hasonló fonottasminták különben a modern néprajzi anyagban Afrikában és Kelet-Ázsiában is előfordulnak. (Szép példák találhatók szerte, a Zeitschrift für Ethnologie köteteiben.) Ezek csak azt bizonyítják, hogy térben és időben egymástól távol hasonló folyamatok játszódhatnak le. Szerintem tehát semmi ok arra, hogy a flomborni textildíszítések miatt itt is ne lássak hasonló jelenséget. 2. Amikor a tiszai kerámiát nem sorolom a szalagdíszes kerámia csoportjai közé, akkor ezt részletesen tárgyalt, alapvető stíluskülönbségek miatt teszem. Ha ezeket Tompa nem látja, — valószínűleg meglátja tanulmányom megjelenése után másvalaki. 3. A Kőrös-csoportot valóban nem tárgyaltam részletesen, csak megemlítettem ott, ahol tárgykörömet érintette. Nem Magyarország neolitikumáról írtam összefoglalást. Különben ezt a csoportot különálló, helyi fejlődésnek látom. Stratigráfiai helyzete még kidolgozatlan, de bizonyos, hogy vincai előfordulása nem tisztázhatja a tiszai csoporthoz való viszonyát az Alföldön. Tekintve, hogy a tiszai kultúra bölcsője Vincától messzebb fekszik, mint a Kőröscsoporté, természetesnek találom, hogy későbben ért ide, mint a közelebbi szomszédja. 4. A tállyai stratigráfiával és a nagytétényi sírral részletesen foglalkoztam. Tompa ezekkel kapcsolatban olyan «kétségtelen» megállapításokra hivatkozik, melyeket egyszerű kijelentések helyett én indokolással vontam kétségbe. Kijelentések nem bizonyítékok, így ezekkel újból nem foglalkozom. A békásmegyeri anyagból elsősorban a kevertstilusú darabokra hivatkoztam és az ott talált, de Tompánál nem publikált bükki cserepeket reklamáltam. A zselizi csoportról mondottakat mások kritikájára bízom. 5. Az anthropomorph edények a legszorosabb kapcsolatban állanak az idólplasztikával. Idolokat nemcsak múzeumi tárlókban látni, igy ne vegye rossznéven tőlem senki, hogy azokat nagyrészt publikációkból ismerem. A publikáció arra való, hogy kritikával elolvassák, ezért örömmel venném, ha éppen Tompa ismertetné azt a