Folia archeologica 3-4.

Malán Mihály: X. századbeli magyarok csontmaradványainak embertani vizsgálata

196 MALÁN: X. SZÁZADBELI MAGYAROK CSONTMARADVÁNYAINAK EMBERTANI VIZSGÁLATA rok embertani képét csak megközelítően is meg tudjuk rajzolni. Éppen ezért vállaltam készséggel, hogy a Csallány Gábor szentesi múzeumigazgató úr ásatásaiból származó X. századbeli magyar koponyákat és csontvázmaradványokat megvizsgáljam. Vizsgálatra kerültek: 1. a tömörkényi ásatás 1. sírjából származó, 110—120 cm mély sírból, lábbal keletfelé, ki nyújtva fekvő, gazdag mellékletü előkelő harcos koponyája; 2. ugyancsak a tömörkényi ásatás 2. sírjából 110 cm mélységből lábbal Kelet felé fekvő, a sírban mérve 153 cm hosszú csontváz koponyája és hozzátartozó töredékes végtagcsontok; 3. a mindszenti ásatás 2. sírjából a Koszorús dülő 252. szám alatt Csernák János földjéből, 80 cm. mélyről lábbal keletnek fekvő, keresztbetett alsókarú és lábú, a sírban 168 cm-nek mért tegezzel és lókoponyával, valamint gazdag mellékletekkel kiásott férfi csontváz koponyája; 4. a derékegyházi ásatás 4. sz. sírjából Berényi Benjamin földjéből 90 cm mélységű bolygatatlan sírból kiásott, lábbal kelet felé eltemetett, a sírban mérve 160 cm hosszú női csontváz koponyája és baloldali hosszúcsontjai, melyek mellékletei az eltemetett előkelő rangját mutatják. így tehát 4 koponyát és közülük kettőhöz tartozó végtagcsontokat vizsgáltam meg. Míg azonban a derékegyházi nő végtagcsontjai épek voltak, addig a Tömörkény 2 csontváz oly rossz állapotban volt, hogy alig lehetett rajta a méréseket elvégezni. Itt jegyzem még azt is meg, hogy valamennyi lelet a szentesi múzeumban van, s azok korát Csallány Gábor múzeum-igazgató úr határozta meg. A vizsgálatban Martin tankönyvében

7 leírt módszereket használtam, Mollison legújabb módosításaival,

8 ugyancsak Mollison szerint mértem a csontokat. A koponyák méreteit és a belőlük számított indexeket az I—IV. táblázatba állítottam össze, míg a meglévő kevés hosszúcsont méretét az V. táblázat tartalmazza. Mivel a számítás útján kapott magasságnak is nagyok a hibaforrásai 7 Martin R., Lehrbach der Anthropologie. II. Aufl., Jena, 1928. 8 Mollison Th., Spezielle Methoden anthropologischer Messung. Hdb. d. biol. Arbeitsmeth. Abt. 7. Teil 2, Heft 3, Berlin, 1938. egybe vetettem a sírban mért testmagassággal. A méretek elbírálásánál a Scheidt által megszabott határokat vettem alapul.

9 Ezekután térjünk át az egyes koponyák részletes leírására.

1

0 A Tömörkény /. jelzésű koponya (I. tábla 7, 8, 9. és 1. kép). Főleg az erős izomérdességek, szemöldökfeletti íve, hátradűlő homloka jellemzi. Obelion táján kisfokű varratcsontosodás látszik, hátsó zápfogai nem túl kopottak, s így 30—35 éves férfiénak tartható. Deskriptive a norma verticalisban sphenoides rotundus Sergi alakot mutat, erősen aszimmetriás és phaenozyg. A norma occipitalisban bombaformája van. Varratai egyszerű lefutásúak, Oppenheim sémáján I, 1 — 4 lefutásúak. Az elcsontosodás a sagittalis varrat obelion táján kivül-belül kezdődőben a 2. fokozatot mutatja. Nyakszirtcsontjának pikkelyrésze meredek. Erős Linea nuchalis terminális és igen kifejezett Protubei, : : i 'Xv ^ 1. kép. Tömörkény 1. Mediansagittalis görbéi rantia occ. ext.-val, melynek kialakulása 3—4 alakot mutat. Ettől lefelé kis crista occipitalis externa mellette balfelől kis árok húzódik az öreglyukhoz. Ez utóbbi körtealakú, előre keskenyedő. Kétoldalt a condylusok erősen hajlottak, papucsszerűek. Mögöttük átlyuggatott fossa condylica, mely előtt a baloldalt kis csontdudor van. Ugyanilyet találunk a foramen jugulare hátsó szegélyénél mindkét oldalt. A falcsontok aszimmetriásak, a bal hosszabb, keskenyebb, a jobb dudora előbbre áll. Baloldalt egy nagyobb és mindkét oldalt több kisebb foramen parietale van. A lambda felé a sagittalis varrat hátsó része bemélyedésben fekszik, a csont ellapul, kifejezett lambdaelőtti impressió nélkül. Homloka mérsékelten dülő, középmagas. A szemgödör szélén középütt balra incisura frontalis, jobbra 9 Scheidt W., Rassenforschung. Leipzig, 1927. 1

0 A leírásban a jenai nomenclaturát használtam Gellért jegyzéke szerint. (Kiss F., Rendszeres bonctan, II. köt. Szeged, 1939.) I