Folia archeologica 3-4.
Csallány Gábor: Újabb honfoglaláskori leletek szentes környékéről
183 CSALLÁNY G.: HONFOGLALÁSKORI LELETEK SZENTES KÖRNYÉKÉRŐL A csontváz fejjel nyugaton, lábai kelet felé voltak. A megtalálók állítása szerint e sírban lófej és lólábak, kengyelvasak és általuk nem ismert tárgyak voltak. Sajnos, ezekből már csak a következőket tudtam összeszedni, illetőleg egyeseket a sírgödörben megtalálni: Egy sima, vastag ezüsthuzalból készült, kerek, nyíltvégű gyűrű (I. t. II 7). Két kicsiny, szabálytalan alakú, két lyukkal átlyukasztott, vékony bronzlemez (I. t. II 11). Három kicsiny, félgömbfejü bronzszeg (I. t. II 8—10). Hat vasdarab, látszólag kengyelvas darabjai (I. t. II 1—6). 3. sír. A 2-ik számú sírtól, majdnem annak vonalában, 3 m távolságban akadtunk a 3-ik sírra. Sajnos, az ebben levő vázat régebbi időben fejétől medencecsontjáig megbolygatták: az egyik felkar és a medencecsont nem volt a helyén. Egyébként a 170 cm magas férfi csontváz, 90 cm mélyen, a szokásos kelet-nyugati fekvésben, kinyújtott végtagokkal feküdt. Itt a lófej a medencében, a lábai részben a férficsontváz fejénél, részben a baltérdénél és jóval felette, nem egymagasságban voltak. A sírban talált tárgyak a következők: Négy füles bronzgomb, kettő kisebb, kettő nagyobbfejű (I. t. III, 23^26). Ezek részben a nyaknál, részben a mellen voltak. A váll magasságában a bal felsőkar mellett tegezvasalások voltak (I. t. III 1—6). Vaslemezek (I. III t. 7—17). Valószínűleg a nyíltartótegez foglalatai. Némelyiken vasszegek vannak. Kengyelvas, kerekdedalakú (I. t. III 20) a jobbtérd felett volt, de darabokban. A másik és a zabla is hiányzott, valószínűleg szétmállottak. Egy nagyobb vascsat darabjai (I. t. III 21), a lófej alatt voltak. Két kis bronzlemez (I.t. Ili 27—28), a ló feje alól; az egyik kilyukasztott. Egy kis bronzár, vagy szeg végrésze (I. t. III 29). Egy kis vaskés darabjai a jobbkéznél (I. t. Ili 15—17). Egy nyíltvégű, sima, bronzkarika (I. t. Ill 22). A fejnél volt; valószínűleg fülönfüggő. Honfoglalás és árpádkori sírokban, férfiaknál is előfordultak fülönfüggők, de azok minden esetben sima, karikák voltak. 4. sír. Az elsőszámú sírtól délfelé, ennek és a többi sírnak a vonalában, 4 m távolságban akadtunk a negyedik sírra (2. kép). Ebben 90 cm mélyen, a szokásos tájolásban, kinyújtott végtagokkal, egy női csontváz volt, mely mellett a következő tárgyak voltak: A nyakon, körül, vászoncsíkon: a nyak hátsórészénél 12 drb kerek, ezüst, aranyozott, hátsórészén két füllel ellátott pitykéből és elől hasonló 15 drb, de rajtuk szívidomú, mintás csüngőkből képezett nyakék (II. t. 3). A nyakék középső, alsórészéből kiindulva, ugyancsak vászoncsíkra, fűzéssel megerősítve, a mellre csüngően, egymásmelleit szorosan sorakozva, 12 drb ezüstpityke, melyből kettő vékony ezüstlemezből préselt, ezek egyike a csüngődísz kezdeténél, másika a végződésénél volt. A pitykék fülei, a kétrétrehajtott vászoncsík (II. t. 5) között voltak, úgy hogy azok a nyakat nem dörzsölték. Pitykéknek, csüngődíszeknek vászon, vagy bőrcsíkon, szalagon, e módszer szerinti elhelyezését a merii 7 és a Hadai (Oroszország) 8 leletek is példázzák. 7 Hampel J., i. m. I. 821. 1. és Tanulmányok... i. m. 42—45. 8 Hampel J., i. m. I. 822. 1. és Fettich N., i. m. XVII. t. Némileg hasonló nyakék, melyen néhány hasonló csüngődísz is van a Klostari (Bulgária) 9 temetőben és a Várby-i (Stockholm) 1 0 leletdaraboknál látható. A bal kulcscsontnál, egymásmellé téve két díszes, ezüst, két-két helyen aranyozott fülönfüggő volt (II. t. 9—10). A karika alsó, mintás részét öntötték, ebbe forrasztották bele a huzalból készült szárat. A csiingőrész harangnyelvhez, vagy buzogányhoz hasonlít; felső és alsóvégeinél levő, tagozott része mintás, ezüst, a közötte levő simarész pedig aranyozott. Az egész fülbevaló 95 mm hosszú. Az egyik, egykori törés következtében, valamivel rövidebb. A csüngőrész hossza mindDerákegyháza 4.sir Mindszent 2.sl 2. kép — Abb. 2 kettőnél 55 mm. Ezekhez némileg hasonló kivitelű a Szeged-bojárhalmi leletben levő fülbevalópár. 1 1 A gerinctőnél, jobbra és balra, egy-egy kis átlyukasztott ezüstlemez (II. t. 6—8,). A medencében egy kis aranyozott, szabálytalan alakú, ezüstlemez (II. t. 4). A balkaron, vékony ezüstlemezből készült, nyíltvégű karperec (II. t. 11), mely a végei felé kiszélesedett. A jobbtérden vas csikózabla (I. t. IV 1). A baltérdnél, egy kengyelvas (I. t. IV 2), amely azonban szétomlott és csak néhány darabja volt megmenthető. Alakja kerekded. A jobblábszáron, egy a karpereccel azonos nagyságú, de majdnem kétszer olyan széles, ezüst lábperec (II. t. 12). 9 Hampel J., Ujabb tanulmányok stb. i. m. 60. 1. 1. kép. 1 (> Fettich Nándor, i. m. LXXVI. t. 1. és 3. kép. 1 1 Hampel J., i. m. III. 392. t. 12. és 13. kép.
