Folia archeologica 3-4.

Párducz Mihály: Az örvényi jazig lelet

162 PÁRDUCZ: AZ ÖRVÉNYI JAZIG LELET mantel táborából származó darab.

1

0 A hazai leletekből, hitelesen előkerült példányt nem ismerek. Az esztergomi múzeum őriz egy itt említhető darabot, ismeretlen lelőhelyről.

1

1 Ugyanebben a múzeumban van meg az I. t. 5. ábra kúpalakú csengőjének az analógiája, lelőhelye ennek is ismeretlen. Ami az alföldi megfelelő korú leleteket illeti Kiskörösről a Csukástó-ráckuti temető 11. sírjából került elő egy kúpalakú csengő, de ennek füle az I. t. 14. ábráján bemutatott, már említett csüngő megfelelő tagjával egyezik.

1

2 Az I. t. 10., 11. és II. t. 2., 4. ábrákon bemutatott kúpos bronztárgyak analógiáit nem ismerem. Bizonyára felfüggeszthető díszek voltak. Figyelemre méltó az I. t. 12. és II. t. 3. ábráin bemutatott, erősen profilált tipusú fibula. Teljesen pontos analógiáját a már említett felsőpusztaszeri temető 20. sírjából ismerjük.

1

3 A felsőpusztaszeri példány fején hét csavarulatos rugószerkezet van, a rugószerkezet húrját a spirális fölött kampós szerkezet tartja. A kengyel drót formájú, a láb lapos lemezzé van kalapálva, ugyanúgy, mint az a mi örvényi példányunknál is látható. Az a vége a kengyelnek, amelyen a rugószerkezetet tartó kampó van megduzzadva; az örvényi példánynak megfelelő része már a trombitaformára emlékeztet. Hasonló tipusú fibulá!kat Kovrig az ú. n. erősen profilált fibulák csoportjába osztja.

1

4 Ismer példányokat Sziszekről, a keszthelyi múzeumból, Szőnyből, Aquincumból Deutschaltenburgból. Valamennyinek az anyaga bronz. A kialakulás szempontjából döntőnek tartjuk, hogy hazai területen kivül, csupán a deutschaltenburgi táborból ismerős. E területi elterjedés alapján feltételezhetjük, hogy helyben kialakult típussal van dolgunk, amely formájában, tagolásában és szerkezetében nagy rokonságot mutat a trombitaformájú fibulákkal, azoknak talán prototípusa. Korát a felsőpusztaszeri temetőben való előfordulása alapján is a Kr. u. I—II. század fordulójára tehetjük. Rendkívül érdekes az I. t. 7. ábráján bemutatott patkóformájú arany csüngődísz. Amint már erre alkalmam volt rámutatni, ez a csüngőtipus a szarmatakori leletek sajátosan jazig-szarmata 1

0 ORL. No. 8. XII. tábla 49. ábra. 1

1 Publikálatlan lelet az esztergomi múzeumban. 1

2 Átint az 1. XXVII. t. 2. ábra. 1

3 Mint az 1. XV. t. 4 a., b. ábrák. 1

4 Kovrig Ilona, A császárkori fibulák föformái Pannoniában. Dissertationes Pannonicae, Ser. II. No. 4. 39. 1. III. tábla 22—24. ábrák. csoportjába tartozik.

1

5 Ide tartozik egy békéscsabai lelet hasonló csüngője,

1

6 ismerünk egyet Nagykörűről

1

7 (erről hiányzik a belső szívalakú tag). A nagykörűi darabbal teljesen egyeznek a Kiskörös-seregélyesi temető 7. sírjából és az egri leletből előkerült példányok,

1

8 végül az örvényi csüngőhöz teljesen hasonló a Kiskunfélegyháza határából előkerült lelet két csüngője.

1

9 Egészen korai hasonló példányok kerülnek elő provinciális római leletekből;

2

0 mégis hangsúlyozni kell, hogy e csüngőknek itt ismertetett tipusa, lényegesen eltér a provinciális formáktól. Eltekintve attól, hogy mindig bordázott aranylemezekből készülnek (a provinciális példányok legtöbbször kerek átmetszetű huzalokból, pl. a Sopron-Balfi utcai publikálatlan leletben), a keretbe foglalt ékkövek felhasználása is, eddigi adataink szerint csak a Pontus vidékről behozott példányokon van meg, ahol éppen ez a technikai eljárás az ú. n. görög-szarmata stílusnak egyik legjellemzőbb vonása. Érdekes az I. t. 9. és II. t. 5. ábrákon bemutatott kettőscsonkakúp-formájú orsógomb, amely két egyenlőtlen magasságú félből áll. Az alföldi megfelelő korú leletekből ezt a tipust nagyon jól ispierjük, sőt azt is mondhatjuk, hogy a korai jazig-szarmata leleteknek főtipusa. Előkerült ez az orsógomb-forma a Csongrád — Endre király utcai 3. sírból,

2

1 Debrecen-hortobágyhídi temető 12, 2

2 Szeged - felsőpusztaszeri temető 20., 21., 27., 32., 35., 37.

2

3 sírjaiból; KiskörösCsukástó-ráckuti temető 7., 8., 9.

2

4 sírjaiból és a Kiskörös-vágóhíddülői temető 12. sírjából. Ami végül az örvényi lelet gyöngytipusait illeti a II. t. 8., 9., 14. ábrákon látható gömbölyű karneolgyöngyök a lelet sajátos jazig-szarmata részéhez tartoznak. A megfelelő szarmatakori leletek egyező gyöngytipusainak felsorolása helyett ismét csak az 1. jegyzetben hivatkozott dolgozatra utalunk (9. fejezet), ahol az itt felhasználható adatok ismertetése is megtör1

5 Mint az 1. 9. fejezet. í

6 Mint az 1. X. t. 9. ábra. 1

7 Mint az 1. XXII. t. 22. ábra. ™ Mint az 1. XXVIII. t. 9; XXXI. 1. « Mint az 1. XXXI. t. 57. és 61. ábrák. 2

0 Mint az 1. 9. fejezet. 2

1 Mint az 1. IV. t. 4. ábra. 2

2 Mint az 1. VII. t. 10. ábra. 2

3 Mint az 1. XV. t. 2 a., b.; XVI. t. 2 a., b.; XII. t. 2.; XIX. t. 1 a., b., е.; XXI. t. 1 a., b., c.; XXI. t. 9 a., b. 2

4 Mint az 1. XXV. t. 1.; XXVI. t. 7.; XXVII. t. 12.; XXVIII. t. 12.