Folia archeologica 1-2.

Pataky Vidor: A hevesi honfoglaláskori női sírlelet

200 PATAKY: A HEVESI HONFOGLALÁSKORI NŐI SIRLELET A HEVESI HONFOGLALÁSKORI NŐI SÍRLELET Heves község határában, a Kapitány hegynek nevezett dűlőben, özv. István Józsefné és Ottó Mihály földjén, 1936 február 25-én, földmunkálatok közben egy honfoglaláskori női sírra bukkantak. Kérésemre Bartha Károly ny. főjegyző és az egri gimnázium egy másik — azóta elhunyt — hálás öregdiákjával, Maczki Gyula földbirtokossal együtt átvizsgálta a lelőhelyet. A leleteket megvásárolták és az egri ciszterci gimnázium régiségtárának ajándékozták. A gimnázium igazgatósága megfontolva a lelet kiemelkedő tudományos értékét, azt 1938. jűn. 14-én a Magyar Nemzeti Muzeumnak ajándékozta (lt. 3/1938). A LELETEK LEÍRÁSA: a) ÖNTÖTT ROSSZEZÜST SZÍJVERETEK (1. i. 1 13) formájuk domborodó korong, középen kiemelkedő dudorral; a díszítmények mélyebb háttere aranyozott; szíjra rögzítésük a hátlapra forrasztott három nites szeggel történt (l. t. 13). Ugyanilyen, de kissé kopottabb állapotban reánk maradt szíjvereteket tartalmaz a gádorosi 2. sír,

1 továbbá a sárospataki,

2 sátoraljaújhelyi

3 és hasonlót a szinyéri

1 és zselickislaki

5 honfoglaláskori lelet. Az I. t. 14—15 darabok a fentiekhez hasonló módon készült korongos szíjveretek. Mintájuk a középen kidomborodó dudor alól kiinduló hármas palmetta-dísz. A hármasosztású díszítménnyel ellátott szíjveretek ritkábbak honfoglaláskori emlékeink között, említeni is csak a szentesnagyhegyi korongos szíjvereteket,

6 meg a bjelimeri lelet szíjvereteit tudom,

7 a hevesi lelet érdekes bimbó-szerű palmetta-dísze eddigi honfoglaláskori emlékeink között ismeretlen. A hencidai 5. sírban e rozettaszerű veretek a kantáron kerültek elő, mint annak díszítményei.

8 b) FÜLES GÖMB (I. t. 16). A vörösrézbádogból készült aranyozott üres gömböt a következő módon készítették : A két vörösrézbádog félgömböt eziistforrasztóval egybeforrasztották, majd az egészet a tartókarikának szánt lyukon keresztül fekete szurokkal töltötték ki. Ezután következett a dísz poncolása, a rajz elkészítése után kiolvasztották a szurkot, beillesztették a tartófület és az egészet bearanyozták. A gömb értékelésénél elég egy pillantást vetni annak pontos rajzára (1. kép), hogy a díszítés sajátságos voltát megállapíthassuk. Induljunk ki párhuzamaiból. A geszterédi említett gömböcske aranylemezből hasonló technikával készült, de rajta díszítés nincs, csak bemélyített hat gerezdvonal. Hasonló, de hosszúkásra lapított gömbalakú páros függőket találunk a galgóczi,

1

0 a pusztaszilasi,

1

1 gyomoréi, 1

2 és az oroszvári sírmező honfoglaláskori leleteiben. 1

3 A hevesi lelet gömbje azonban mindezektől erősen különbözik azáltal, hogy az eddig ismert leleteknél jóval nagyobb, és anyaga nem ezüst-, vagy aranybádog, hanem a honfoglalók ötvösei által annyira kedvelt aranyozott vörösréz. Díszítő mintái minden eddig ismert párhuzamtól különböznek, bár lehetetlen észre nem venni a szasszanida-eredetre visszamenő palmettát, amely technikájában a Fettich Nándor megállapította levediai .eredetű tarsoly-lemezdíszítések csoportjába tartozik. De itt palmettákat alkotó szirmok száma páros, míg az összes enemű díszek palmetta-szirmainak számában a páratlan szám, főleg a hármas és az ötös uralkodik. A gömbhöz arányítva a palmetta mérete túlságosan nagy, szinte aránytalanul hangsúlyozott; ugyanilyen hangsúlyozott a három palmettát összekötő és egyben szétválasztó kettős zsinórábrázolás egyenesvonalusága a hat hurkolással. A tarsolylemezeknél ez a zsinórrendszer vagy hiányzik, mint a szolnok-strázsahalmi,

1

1 a kenézlői, az eperjeskei, a bodrogvécsi, a szolyvai, a galgóci tarsolyoknál, vagy csak középvonallal félbeosztott, mint a geszterédi és tarcali karddíszítésen és a tarcali és bezdédi tarsolylemezen. Legjobban hangsúlyozott még ez a felező-vonal a beregszászi sisakcsúcsnál, ezután már következhetett a növényi eredetű ornamentika kettős-szálúvá válása zsinórzat-mintára. A palmetta négykarélyú volta is, a magyar leletek között ismeretes fejlődjés utolsó fokára vall, korbeli közvetlen előzője a dunaszekcsői korong

15 palmettája lehet, ahol a középső szívidom kettéválása (hosszanti felezése) és a két fél-szívidom egymástól való eltávolítása a hevesi gömb palmettájának kialakulására vezethetett; mindez csak rajztechnika kérdése és nem kellett hozzá egyéb, mint az ősi hagyományok gyengülése, hogy a rajzoló ilyen újszerű palmettát merjen létrehozni. A két lefelé és a két felfelé kunkorodó sziromból álló palmetta merész és késői kezdeményezés, párhuzama ilyen nagyságban egyáltalán nincs. Kis méretben is csak egyetlen egy, a már említett pusztaszilasi lelet egy kis gombja, ezen nemcsak a négykaréjú palmetta jelenik meg, hanem ugyanez a kettős zsinórozás is,

1

6