Folia archeologica 1-2.

Leszih Andor: Borsodmegyei szkíta leletek

76 LESZIH: BORSODMEGYEI SZKÍTA LELETEK gyakran közvetlen szomszédságba kerültek az urnák. Nem mélyen ástak le, 40—60 cm. az átlag, egy métert nem értek el. A mellékletek túlnyomó részben az urna mellé voltak betéve. Az edények, amelyekbe az égetett csontokat, hamvakat tették, igen változatosak, a szokásos urna tipus mellett bögrék, virágtégely alakúak, tálak stb. szerepelnek. Hét sír edénye korongon készült, ezek tehát La-Тёпе koriak, a többi jórészt hallstatti ízlést mutat. A bögréknél jellemző a magas fül. A 9. sz. urnasírt, az edényen levő svasztikás dísz miatt Vandáinak minősíthetjük, úgyszintén a 10/a sírt is. M. Jahn (Breslau), aki a 15. sz. sír közelében talált bronz sarkantyút III. század5. kép. Szórványos leletek. — Fig. 5. Stray finds. belinek határozza meg, a 10 a sírban talált nagy vaskést a korai germán időszakba helyezi. Szokatlan nagy késforma fordul elő az 5. sz. sírban is, de ennek nincs meg a markolata és mivel darabokban maradt meg, teljes alakja biztosan nem egészíthető ki. Ezek a nagy és ilyen formájú késtipusok idáig nem fordultak elő sem a szkita, sem a vele párhuzamos hallstatti, vagy korai La-Тёпе leletekben. Ezek s a római ezüst dénár (Trajanus) mutatják, hogy a germánoknak itteni letelepülése kimutatható. Ügy látszik tehát, hogy a muhi-i Kocsmadombon hosszú ideig laktak, illetve temetkezési helynek használták s a mellette elterülő Muhi puszta, amelynek különböző helyeiről sok esetben és nagy számban kerülnek be őskori leletek, a Krisztus születése utáni századokban tanyahelye volt az erre áthúzódó germán törzseknek. Nem tartozik ezen ismertetés keretébe a borsodmegyei germán leletek felsorolása, itt csak azt említem meg, hogy nem messze a Kocsmadombtól, az ugyancsak a Muhi község határában levő és Urbán Pál báró tulajdonát képező kastély mögötti Jászoltó dűlőnél egy III. századbeli szép, 11-85 gr. súlyú aranygyűrűt találtak, amelynek kalcedonból faragott Meduzafejes köve van, vastag, látszólag utólagos, barbár foglalatban. Mikor a gyűrűt megszereztük, próba ásatást végeztünk a lelőhely körül, ott semmit, de nem messze ettől egy települési hely nyomait, hamus rétegben cserepeket s egy szabályos formájú bögrét találtam, amelynek körülfutó dísze: magasított lécen ujjbenyomás. A III. jelzésű sírt, a dombon egyedülálló csontváz-temetkezés és benne talált gyöngyök miatt, nem sorozhatjuk a szkita leletek közé. Igaz ugyan, hogy — amint említettem — Posta Béla az egyik gyöngyhöz hasonló díszítésűt közöl a munkájában, de nem tartja a szkita emlékcsoportba beoszthatónak, így határozottan szkita jelleget nem tulajdoníthatunk a mi gyöngyeinknek sem. Ezek lehetnek vaskoriak, de lehetnek népvándörláskoriak is. Az egészen apró darabokra szétesett urna közvetlenül a koponya fölött volt, valószínű, hogy az urna a csontvázas temetkezéshez tartozott és így itt is későbbi betemetkezésről van szó. A Kocsmadombról egyébként többször kaptunk szórványos leleteket is. Az egyéb leleteket itt mellőzve, csak egy 16-5 H vasfokost és egy 8-5 M bronz kolompot (5. kép 1) említek meg. A kolomp igen szép, szabályos munka, alul négyzet alakú (5—-5 cm) fent kúpszerűen elkeskenyedő, tetején egy félkör alakú akasztó karika, belsejében az ütő számára akasztó vaskarika van. A gyöngyösi lelet (Arch. Ért. 1908. 41. 1., I. tábla 1—5. á.) kolompjaitól eltér annyiban, hogy ez nem kerek, de négyzetes testű és az ütője (a nyelve) vashorogra akasztott rudacska, vagy golyó lehetett, míg a gyöngyösieknél az ütőrudacska vége a kolomp felső részén, az akasztó karika alatti lyukon át kibujt a kolompból és több ágra kihajtogatva ezeken a kengyelszerűen kihajló ágacskákon függött. A miénkhez hasonlót Pósta В. közöl.

5 A kolompot állítólag másfél méter mélyen találták a partomlásban. Szórványos leletként kaptunk magángyűjteményből a Kocsmadombon talált három agyagedényt, amelyek urnasírokból származnak (VI.