Folia archeologica 1-2.

Mozsolics Amália: Korahallstatti kincslelet Celldömölkről (Vas m.)

34 MOZSOLJCS: KORAHALLSTATTI KINCSLELET CELLDÖMÖLKRŐL (VAS MEGYE) tozik (nyéllyukas és lapos sarlók).

1

8 A svájci cölöpépítményekben túlnyomórészt a nyéllyukas sarlók fordulnak elő. Schmidt ezt a tipust a bronzkor végére és a vaskor elejére helyezi. Ez a sarlótipus Csehországban, Sziléziában és Németországban is elég gyakori. Kronológiai szempontból fontos a sarlótipus megjelenése a hetünk meg. Petersen hatféle formát ismertet, Miske a velemi leletek alapján négyet.

2

2 Velemről különösen szép anyag ismeretes,

2

3 de a legtöbb velemi késnek a penge és a nyéltüske között még egy cilindrikus közbeneső tagja

2

1 is van. Azonos felépítésűek az Alsóausztriából ismeretes kések is, mint a Stillfried-i,

2

5 Pottschach-i,c /. tábla 1-12. Korahallstatti depotlelet Celldömölkről. Tafel I, 1—12. Depotfund aus Celldömölk. Wallstadt-i

1

9 és a Weinheim Nächstenbach-i

20 leletekben. Erre még visszatérünk. Az ívelt kést, amelyet «Urnenfeldermesser»nek is neveznek, aránylag könnyen datálhatjuk. Igen gyakori a svájci cölöpépítményekben és Délnémetországban. Úgy látszik, mintha innen származott volna el keletre és északra. A nyéltüske formája szerint több tipust különböztetHadersdorf am Kamp-i,

2

7 Leopoldsberg Wien-i

28 leletek. Kivétel egy Hadersdorf am Kamp-i lelet,

2

9 amely a celldömölki késhez hasonló és её'У) a pécsi Jakabhegyen lelt példány.

3

9 A kincslelet urnáját a dályai

3

1 urnatemető leleteivel hasonlíthatjuk össze. Ez az edénytípus valószínű előzménye a Hallstatt С urnaformáknak, mint aminőket Sopronból, de külö-